Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

14 Perjogi Döntvénytár. tanúk valamennyien esküt tettek-e és hogy egyes tanúk megesketése a büntetőperben mellőztetett, jelentősége nincs, mert a megesketésre és megesketés mellőzésére tekintet nélkül a tanú vallomása szabad mérlegelés tárgyát képezheti. Ily esetben azonban a büntetőeljárás egész bizonyítási anyagát, éspedig úgy a főtárgyalás, mint •a kir. ítélőtábla által elrendelt bizonyításkiegészítés során kihallgatott összes tanúk vallomását mérlegelés tárgyává kell tenni. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. jún. 11. P. VII. 1003/1932.) = V. ö. Perjogi Dtár XVII. 19. és jzt. 30. A bíróság által a maga szakismeretei hiányának a pótlására kinevezett szakértő és a peresfelek között ebből a közmegbízatásból folyóan semmiféle magánjogi jogviszony nem keletkezik, mégpedig abban az esetben sem, ha a szakértő ebbeli minőségében olyan munkát végzett is, amelynek végzésére az őt kinevező bíróság nem utasította. Az örökösödési eljárásra, illetve az annak keretében teljesített leltározásra kiterjedő hatállyal nem jöhet létre magánjogi jogviszony szakértő és érdekelt fél között, ebből kifolyólag tehát a szakértőnek a fél elleni díjkövetelése polgári perútra nem tartozik. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. máj. 25. P. X. 3335/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár X. 97. 31. Pergátló körülmény tárgyában kihirdetett ítélet kötelező ereje. ^Kúria 1932 ^ 17 p n 8438/193o. sz.) Indokok : A Pp. 406. §-ának az a rendelkezése, hogy a bíróság a kihirdetett ítéletében foglalt határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, csak a per érdemében holott döntésekre vonatkozik, a hatáskör kérdése azonban nem a bíróság határozatától, hanem a hatáskört szabályozó jogszabályoktól függ. A bírói hatáskör tekintetében irányadó jogszabályokat pedig minden ügyben alkalmazni kell, amely érdemben jogerőben még eldöntve nincsen. A Hatásköri Bíróságnak 1929. Hb.