Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 7 azon jogelőd (a feladó) jogán érvényesíti a követeléseket.. És az alperesként szereplő vasutakat sem teszi azonosakká az egymásközti viszonyukban érvényesülő visszkereseti jog. — II. Az a kérdés, hogy az 1928:111. tc.-be becikkelyezett Berni Egyezmény 42. cikkében biztosított választási jog az egyik vasút ellen indított keresettel kimerült-e, nem a per függ őségre, hanem az ügy érdemére tartozik. ^Kúria im ápr 8 p iy 915/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár III. 58., V. 60., VI. 33., VII. 24., X. 75. 15. I. Perfüggőség nincs, ha a két perben érvényesített jogigény nem ugyanaz. — II. A pergátló kifogást elvető ítéletnek az egyesítés és felfüggesztés iránti kérelmet elutasító rendelkezése csak az érdemi határozat elleni fellebbvitel kapcsán bírálható felül. (Kúria 1932. ápr. 8. P. IV. 7311/1930. sz.) A kir. Kúria : A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok : A jelen perbeli alperes a veszprémi kir. törvényszéknél 1929. évi január hó 5-én P. 63/1929. szám alatt a jelen perbeli felperes ellen a felek közt 1925. évi október havában létrejött szerződés hatálytalanítása iránt indította a még folyamatban lévő pert; a felperes pedig az 1930. évi március hó 10-én beadott jelen perbeli keresetlevelében az alperest ama szerződés folytán helyette harmadik személyeknek kifizetett összegek megtérítésére kérte kötelezni. Ilyképpen a két perben érvényesített jogigény nem ugyanaz ; nem forog fenn tehát a Pp. 147. § első bekezdés 1. pontjában megjelölt perfüggőség. Ezért nem sért eljárási jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, mellyel elvetette alperesnek a Pp. 180. § második bekezdés 5. pontjára alapított (perfüggőségi) pergátló kifogását. Felperes az elsőbíróságnál a pereknek egyesítését (Pp. 233. §) vagy a jelen per tárgyalásának a másik per jogerős befejezéséig leendő felfüggesztését (Pp. 234. §) is kérte a perfüggőségi pergátló kifogásának elvetése esetére. A kir. törvényszéknek e kérelmeket az ítéletében megtagadó rendelkezése kívül esik a pergátló kifogásfelőli döntés keretén és a perbeli érdemi tárgyalás előkészítésének körébe esik, ilyképpen ebben a vonatkozásban úgy az elsőbírósági íté-