Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)
4 Perjogi Döntvénytár. öröklés a követelés természetén és a hatáskörön általában nem változtat. = V. ö. Perjogi Dtár I. 334., 335., II. 12., VIII. 112., XI. 93. és Közig. Dtár VIII. 216. 5. Fellebbezési eljárásban támasztott viszontkereset érdemleges elbírálása. (Kúria 1932. febr. 4. P. I. 7772/1929. sz.) Indokok : A másodrendű alperes viszonkeresetéről az elsőbíróság nem határozott, sőt ítéletében a viszontkeresetről említést sem tett. A tárgyalási jegyzőkönyvből az sem állapítható meg, hogy a másodrendű alperes a viszontkeresetet, noha azt már 3. sorszámú előkészítő iratában tárgyalja, az elsőbíróság előtt tartott szóbeli tárgyaláson előadta. Ilyenformán azt kell megállapítani, hogy a másodrendű alperes a viszontkeresetet csak a fellebbezési eljárásban terjesztette elő, amire való tekintettel a fellebbezési bíróság a Pp. 494. §-ának rendelkezése ellenére járt el akkor, amikor a viszontkeresetet annak visszautasítása helyett elbírálta. Ennek ellenére, minthogy a felperes felülvizsgálati kérelemmel nem élt s ez a szabálytalanság nem tartozik azok közé, amelyeket a felülvizsgálati bíróság a Pp. 540—542. §-ai értelmében hivatalból figyelembe vehet, a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét a viszontkereset tekintetében is érdemben felülbírálta, annál is inkább, mert a másodrendű alperes azzal, hogy a viszontkeresetet a fellebbezési eljárásban terjesztette elő, a szabálytalansághoz hozzájárult, s nem kérheti, hogy a fellebbezési bíróság ítélete idevágó részében hatályon kívül helyeztessék s különösen nem kérheti, hogy a viszontkereset elbírálás végett az elsőbírósághoz — ahol azt elő nem terjesztette — visszautasíttassék. = A szabálytalanság hivatalból észlelendő ; de az alperes, aki azt elsősorban okozta, e miatt nem panaszkodhatik. 6. Res judicata nem forog fenn, ha az előző perben az eldöntendő kérdés az volt, hogy keletkezett-e a felperesnek bérkövetelése ügyleti megállapodás folytán, ellenben az új perben a követelés alaposságát abból a szempontból kell elbírálni, hogy a felperessel szemben az alperesek ügyleti megállapodás nélkül is kötelezettségbe kerültek-e már a szolgáltatás elfogadásával, illetve igénybevétele által. (Kúria 1932. jan. 15. P. VI. 2238/1930. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 29., II. 178., IV. 227.