Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

XXVIII Tartalommutató. perek a községi bíróság hatáskörébe tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy a díj és költség községi bíróság előtt folyamatban volt perből, avagy más perből, illetve egyéb ügyből merült-e fel Választottbíróság. (Pp. 767—788. §.) 10. I. Arra a félre nézve, aki a szerződést alá nem írta, a választottbíróság kikötőttnek nem tekinthető ; ő tehát nem köteles a pert a választottbíróság előtt megindítani 38. Ha a választottbírósági kikötést magában foglaló kötlevél csak a vevő egyoldalú nyilatkozatát tartalmazza és az eladó cégszerű aláírása a kötlevelen ugyan rajta van, de nincs rajta az eladó elfogadó nyilatkozata, és az eladó külön ellenlevelet sem adott : nem jött létre érvényes választottbírósági szerződés és az eladó a rendes bíróságnál perelhető. Az írásbeliségben levő kellék hiányát nem teszi meghaladottá az, hogy az ügylet teljesedésbe ment 48. A választottbírói ítélkezés érvényességének a választottbírósági szerződés nem az egyedüli feltétele ; hanem ahhoz — akár főperbeli keresetről, akár ú. n. főbeavatkozási keresetről van szó — szükséges az is, hogy azok, akik egymással szemben perbelépnek, a közöttük támadt vitás ügy eldöntésére hivatott választottbíróságot a törvény, vagy a szerződésben meghatározott szabályszerű módon kölcsönösen kirendeljék, megalakítsák. Ha tehát azt a választottbíróságot, amely a főbeavatkozási kereset eldöntésére hivatva lett volna, meg nem alakították, hanem a főbeavatkozási kereset felett, részben más személyek között, más jogvitára, korábban megalakított választottbíróság döntött : ez a döntés a Pp. 784. § pontja értelmében érvénytelen 49. Ha a választottbíróság tagjai tisztüktől abból az okból, mert a választottbíróság díjai nem látszanak biztosítottaknak, a Pp. 773. §-ára való hivatkozással visszalépnek, ez ellen a peres felek bármelyikének módjában áll akár a Pp. 771. §-ában, akár pedig esetleg a Pp. 773. §-ában szabályozott folyamatba tenni. Ha e joggal a felek egyike sem él, ez a választottbírósági szerződéstől való hallgatólagos elállásnak minősül 54. Az a körülmény, hogy marasztaló rendelkezése keretében a választottbírósági ítélet a felperest feljogosította arra, hogy bizonyos megítélt követeléseire magát a közös vagyontárgyakból bírói közbenjárás nélkül kielégíthesse, nemkülönben az a kérdés, hogy a választottbíróság az alapszerződés rendelkezéseit helyesen alkalmazta-e, a Pp. 784. §-ában meghatározott érvénytelenségi okok körén kívül esik. De nem ok az ítélet megtámadására az sem, ha a marasztalási összeg tüzetes meghatározása hiányában az ítélet marasztaló rendelkezésé nem végrehajtható •65. Ha a választottbírósági szerződést magában foglaló megállapodás, amely árura vonatkozóan a forgalom és áralakulat tekintetében, a gazdasági versenyt korlátozó módon állapít meg kötelezettségeket, az 1931 : XX. tc. 2. §-a ellenére a miniszternek be nem mutattatott, az ilyképpen ér-