Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

116 Perjogi Döntvénytár. érvényesítése nincs attól függővé téve, hogy a községi alkalmazott előzően fegyelmi felelősségre vonassék és kártérítési felelőssége fegyelmi úton előzetesen megállapíttassék. Nem követeli ezt az 1929 : XXX. tc.-nek a fegyelmi eljárást szabályozó 89. §-á sem, melynek 9. pontja azt mondja ki, hogy a vagyoni felelősség kérdésének és a kártérítési kötelezettségnek megállapítása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Alaptalan tehát az alperesnek az a felülvizsgálati érvelése, hogy a fegyelmi eljárás befejezésének hiánya miatt a polgári bíróság nem járhat el a kártérítési igény tárgyában. Ezekből az okokból a 4396 P 56 fill. tőke és jár. erejéig helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, mellyel a rendes bíróság hatáskörét megállapította, a kir. Kúria tehát e részben az alperes felülvizsgálati kérelmét elutasította. Minthogy a Pp. 424. §-a szerint a perköltség viselése felől való határozás általában az ügyet befejező végítéletre tartozik, és az alperes pergátló kifogása csak részben volt helytálló, és az ügy még érdemi tárgyalást igényel, a kir. Kúria a másodbírósági ítéletnek a per- és fellebbezési költségek viselésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a felülvizsgálati költség viselése felől sem rendelkezett, hanem a Pp. 508. §-ának és 543. §-ának utolsó bekezdése értelmében csak e költségek menynyiségének megállapítására szorítkozott. = V. ö. Perjogi Dtár IV. 1., XVII. 154. és jzt., Magánjogi Dtár VI. 68.,. Pht. 163., 533. 188. A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti ügyben az árvaszék nem ügyfél, hanem a közérdek szempontjából az ügyfél jogait, a Pp. 704. és 729. §-ok rendelkezése szerint, az árvaszéki ügyész gyakorolja. Ezért az árvaszék a jogorvoslattal való élés jogát is csak az árvaszék ügyjsze által hatály osíthatja. (Kúria 1933. ápr. 3. P. III. 819/1933. sz.) 189. Az 1881: LX. tc. 72. §-a szerint a bérbeadót a kibérelt helyiségben lévő ingóságokra félévi bérösszeg erejéig megillető törvényes zálogjog a szorosan vett bér természetévél bíró követelésen —a bérösszegen — és annak az esedékesség idejétől számítandó törvényes kamatain