Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)
94 Perjogi Döntvénytár. határidő lejárta után hozta meg, amikor felperes a B.-féle ítélet alapján az arányszám érvénytelenségéből folyó jogát abban a perben már nem érvényesíthette, s arra nem merült fel adat a perben, és az alperes sem állította, hogy felperes a közzétett arányszám érvénytelenségét a per előbbi megindításakor vagy annak folyama alatt tudta és ennek tudatában az arányszám érvénytelenségéből folyó jogáról lemondott volna. Ily körülmények között a felperes az előbbi perben az alperes által közzétett arányszám érvényessége tekintetében nyilván jóhiszemű tévedésben volt ; eme tévedésnek jogvesztő hatály nem tulajdonítható. • A kir. Kúria által a B.-féle perben megállapított 50 °/0-os átértékelést a jelen perre nézve irányadóul elfogadni nem lehetett, mert a bíróságnak ez a döntése csak az ott elbírált esetre vonatkozott. Minthogy pedig a jelen perben az átértékelésre mérvadó körülményekre vonatkozólag tényállás nincs, s e részben az ügy kimerítő tárgyalásban sem részesült, az összegszerűség kérdésének eldöntése végett — a kereseti követelés jogalapjának megállapítása mellett — az ügyet a Pp. 506. §-a értelmében további tárgyalás és ítélethozatal végett a fellebbezési bírósághoz vissza kellett utasítani. = V. ö. fenti 6., 14. és jzt. 164. Amennyiben a bíróság a követelés egy része felett részítélettel határozott, a végítélet elleni felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából a részítélettel és a végítélettel megítélt, illetőleg elutasított követelések, vagy követelésrészek együttes összege irányadó. Amikor tehát az alperes ellen a részítélettel és végítélettel megítélt követelés összege együttesen a 49,000/1930. I. M. számú rendelet 2. § 5. c) pontjában meghatározott értéket meghaladja, felülvizsgálati kérelemnek a végítélet ellen helye van- (Kúria 1933. márc. 28. P. IV. 4684/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár VII. 90. ; Kovács «Pp. magy. II. Kiad.» 999. lap 28. jzt. és 1834. lap 1703. jzt. 165. A szabadalom tulajdonjogának biztosítására irányuló nemleges megállapítási per az 1895: XXXVII. tcikk 59. §-a értelmében a rendes bíróság hatáskörébe