Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 91 október 11-én P. 1635/1930. szám alatt ugyanennél a kir. törvényszéknél, ugyancsak az alperes ellen pert indított : 1. az általa néhai S. V. örököseinek kifizetett 5000 P életbiztosítási összeg, 2. néhai S. V- összetört motorkerékpárjának javítási költségei fejében kifizetett 708*53 P kárbiztosítási összeg, 3. a felmerült 265 P kárfelvételi költség visszatérítése és jár. iránt. Ennek a két keresetnek tartalmából pedig kétségtelen, hogy az utóbb indult jelen per keresetében 2. és 3. t. a. felszámított követelés, mint — bár ugyanabból a balesetből származó, de más tárgyú és a korábban indult perben nem is érvényesített követelés, a korábban indult perbeli követeléssel azonos jogigénynek egyáltalán nem tekinthető', mivel az abban a perben hozott ítélet jogereje az utóbb indult ebben a perben 2. és 3. t. a. érvényesített követelést nem érintené. De nem érintené az előbb említett perben hozandó ítélet jogereje a jelen perben 1. tétel alatt érvényesített 5000 P életbiztosítási összegnek az alperestől való követelésére vonatkozó felperesi igényt sem, mert a kárt a biztosítási szerződés értelmében megtérített és a K. T. 483. és 506. §§ alapján, törvény erejénél fogva a biztosított jogaiba lépő biztosító a Pp. 180. § 5. pontja és 147. §-ában meghatározott perfüggőség szempontjából a biztosítottal egy személynek nem tekinthető ; de az általa megtérített kárnak a felhívott törvényhelyek alapján az alperestől, mint harmadik személytől követelt megtérítésre vonatkozó jogigény, már tárgyánál fogva sem azonos azzal a jogigénnyel, amelyet az előző per felperesei az alperes ellen a fenntebbiek szerint az előbb indított perben érvényesítenek. Mivel ezek szerint az adott esetben sem a peresfeleknek, sem a perbevitt jogigény tárgyának és terjedelmének ugyanazonosságáról, így ezek hiányában perfüggőségről szó nem lehet : alapos felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság ítélete jogszabályt sért. = V. ö. Perjogi Dtár XIV. 7., X. 75. 162. \I. Ha az egyik alperes magát valamely bíróság illetékességének a Pp. 45. § 2. bekezdésében meghatározott módon alávetette, ez az illetékesség az általános illetékesség helyébe lép és a 77. § 2. bek. első mondata alapján a másik alperes ellen is igénybevehető. — II. Az a kereset, amely nem tiszta jelzálogi kereset, hanem szerződésből folyó személyes kötelezettség, tehát kötelmi igény érvényesítését is célozza, nem esik a Pp. 39. §-a alá.