Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

9-2 Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1933. jan. 30. P. V. 5660/1932. sz.) Indokok : A kereset nem tiszta jelzálogi kereset, hanem szerződésből folyó személyes kötelezettség, tehát kötelmi igény érvényesítését is célozza, a kereset tehát nem tartozik a Pp. 39. §-ában az ingatlan fekvése szerint meghatározott bíróság kizárólagos illetékessége alá és mert okiratban a kereset alapjául szolgáló ügyletből folyóan indított pereket illetően a felperes és az elsőrendű alperes a pertárgy értéke szerint a budapesti kir. törvényszék, illetve a budapesti központi kir. járásbíróság illetékességének kölcsönösen alávetették magukat, a per elbírálására a debreceni kir. törvényszéknek illetékessége nincs, éspedig másodrendű alperesre nézve sincs, mert az utóbbival szemben amúgyis csak az egységes pertársaság következményekép lett volna illetékes. Minthogy pedig a jelen kereset alapjául szolgáló adásvételi ügyletből eredő mindennemű peres kérdés eldöntésére a felperes és az elsőrendű alperes a per tárgyának értéke szerint alávetették magukat a budapesti kir. törvényszék, illetve a budapesti kir. járásbíróság kizárólagos illetékességének, kétségtelen, hogy a felperes és az elsőrendű alperes a Pp. 45. §-ában megkövetelt módon úgy állapodtak meg, hogy a kereseti ügyletből folyó jelen perben, tekintve annak 9814 P-nyi értékét, csakis az A. alatti okiratban meghatározott budapesti kir. törvényszék legyen illetékes. Ez az illetékesség azonban a Pp. 45. §-ának 2. bek. és az ahhoz fűzött Jb. indokolás szerint nem kizárólagos, mert attól, a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, ámde mivel a felperes és az elsőrendű alperes között ily megegyezés nem létesült és a felperes a kikötött illetékességhez ragaszkodik, — kétségtelen, hogy — a Pp. 45. §-ának 2. bek. alapján elsőrendű alperessel szemben a kereseti igény elbírálására egyedül a budapesti kir. törvényszék az illetékes, s így eme illetékesség nemcsak különös illetékesség, hanem az az általános illetékesség helyébe is lép. Minthogy pedig az első- és másodrendű alperes pertársak, a Pp. 77. §-ának 2. bek.-nek 1. tétele alapján az elsőrendű alperesre nézve egyedül illetékes e bíróság illetékes a másodrendű alperesre is. = Az ((általános illetékesség)) ily tágkörű magyarázata nem fedi a törvény intencióját. Az egyik alperes alávetése nem lehet a másikra kötelező. 163. Arányszám alapján való nyugdíj átértékelés iránti perben hozott ítélet nem res judicata, ha az új kereset annak a kimondására irányul, hogy a közzétett arány-