Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

76 Perjogi Döntvénytár. tisztviselő, akinek törvényes tartási kötelezettségéből folyóan kétségtelen, hogy a folyamodónak a közönséges napszámot meghaladó jövedelme van. (Kúria 1933. márc. 3. Pk. I. 412/1933. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVTI, 39. 139. /. Sem a Pp. 330. §-a, sem más jogszabály nem teszi a bíróságra kötelezővé, hogy ott, ahol a bizonyítás kereskedelmi könyvek felmutatásával történhetik, a bizo­nyításnak azt a módját rendelje el; a bíróság tehát a ren­delkezésre álló bizonyítási eszközök felhasználása tekin­tetében belátása szerint dönt. — II. Nincs oly szabály, hogy a tanúként kihallgatott közadós a tömeggondnok bele­egyezése'nélkül esküre nem bocsátható. (Kúria 1933. febr. 9. P. VII. 4222/1931. sz.) 140. A másodbírósági megváltoztató végzés ellen nincs helye felfolyamodásnak, ha a másodbíróság nem abban a kérdésben határozott, hogy a marasztalást tartalmazó bírói határozat végrehajtása elrendelendő-e, hanem abban, hogy a végrehajtató a végrehajtást szenvedőnek bizonyos járandó­ságából szerezhet-e kielégítést? Vagyis lényegében nem a végrehajtás elrendelése, hanem annak foganatosítása kér­déséről van szó. (Kúria 1933 márc 9 Pk y 220/1933. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár II. 390.; ellenk. VII. 62. 141. A kir. közjegyzői kamara kisebb szabálytalan­ságok esetében a közjegyzőknek megfelelő utasítást ad (1874: XXXV. tc. 168. § II. bek.) : esetleg a kir. köz­jegyzőket meginti, vagy bírsággal fenyíti (1886: VII. tc. 44. § I. bek.). Ily határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, de a határozatról értesítendő kir. ügyész a fegyelmi eljárás megindítását indítványozhatja (1886: VII. tc. 44. § II. bek.). A bírói gyakorlat értelmében ugyanezek irány­adók abban az esetben is, ha a kamara még kisebb mulasz­tást vagy rendellenességet sem észlel. (Kúria 1933. márc. 18. Pk. VI. 780/1933. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents