Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 77 142. Ha az elidegenítési és terhelési tilalom, a szülők és gyermekük között létrejött ingatlan ajándékozási jogügylettel alapíttatott, akkor a jogügylet természetében bentfoglaltatik az ajándékozott ingatlannak, bizonyos körülmények beállta esetében való, visszakövetelhetésére vonatkozó igény, amely igény biztosítása végett a 30. sz. polgárjogi határozat indokolása értelmében, az ajándékozók javára az elidegenítési és terhelési tilalom érvényesen kiköthető és feljegyezhető. Ezzel szemben a végrehajtási zálogjog bejegyzésének helye nincs. (Kúria 1932. dec. 17. Pk. V. 1801/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 105., 132. sz. 143. Ha a felülvizsgálati bíróság a fellebbezési bíróság ítéletét a Te. életbe lépése után oldotta fel, a 49,000/1930. I. M. számú rendelet 3. §-a ötödik bekezdésének második mondatában foglalt átmeneti jellegű rendelkezés alkalmazást nem nyerhet; az ilyen feloldó végzés következtében hozott újabb ítélet ellen nincsen értékre tekintet nélkül fellebbvitelnek helye az előbb eljárt felülvizsgálati bírósághoz, hanem csak abban az esetben, ha a felülvizsgálati érték meghaladja az irányadó értékhatárt; a felülvizsgálati értékre nézve pedig a feloldás után keletkezett újabb rendelkezése irányadó. (Kúria lg33 már_ 23 p y 1463/1933- sz>) . . = V. ö. Perjogi Dtár XVII. 153. 144. Az a kérdés, hogy az elővásárlás útján szerzett földért mekkora ellenértéket kell fizetni, az 1924: VII. tc. 6. § 6. bek. és az 5580/1928. M. E. 53. § ut. bek. értelmében az OFB. elé tartozik, ha utóbbi az 1928: XLI. tc. életbelépése előtt az elővásárlás kérdésében már határozott. (Kúria 1933. márc. 18. P. V. 6061/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XV. 61., XVI. 25. 145. Abban a perben, amely annak tűrésére irányul, hogy a felperesi követelés a jelzálog árverési vételárból a