Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

68 Perjogi Döntvénytár. mélyes bíróságát, vagyis nem a fél, hanem az ügyvéd lakása szerinti bíróságot jelölte ki, a törvényhozás az ügyvédeknek ezekben az ügyeikben kétségkívül kiváltságos helyzetet kívánt biztosítani. A kisebb polgári peres eljárásról szóló 1877 : XXII. tc. életbelépése után a kir. Kúria mint semmitőszék azt az álláspontot foglalta el (1878. évi május 28-én 9676. sz. alatt hozott teljes ülési megállapodás, 1879. szeptember 25-én hozott 16,251. számú elvi határozat), hogy az ügyvédi rendtartás 58. §-a csak a peres eljárásból származó meg nem állapított ügyvédi díj és költség iránti kereseteket utalja az összegre való tekintet nélkül a per bírósága, mint rendes bíróság elé, így ezekre a keresetekre az 1877 : XXII. tc. rendelkezései ki nem terjednek, ellenben a peres ügyből származó, de már megállapított díj és költség iránti keresetek, amelyeket az ügyvédi rendtartás 58. §-a nem utalt külön ügybíróság elé, s amelyek az általános illetékességi szabályok alá esnek, nemkülönben a nemperes ügyekből származó ügyvédi díj és költség iránti keresetek, melyeket az öszszegre való tekintettel utal az 58. § az ügyvéd személyes bírósága elé, az 1877 : XXII. tc. hatálya alá esnek, vagyis ezek a keresetek, amennyiben az ebben a törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladják, az ebben a törvényben szabályozott eljárás alá tartoznak. Ettől az állásponttól utóbb a kir. Kúria eltért annyiban, amennyiben több határozatában kimondta, hogy a perenkívüli ügyből kifolyóan ügyvédi munkadíj és költség iránt támasztott keresetek elbírálására az ügyvédi rendtartás 58. §-a értelmében az ügyvéd személyes bírósága, tehát rendes bíróság (kir. járásbíróság, kir. törvényszék) van hivatva, s ezt a kiváltságos illetékességet az 1877 : XXII. tc. sem változtatta meg, ennélfogva csak a már megállapított ügyvédi díj és költség iránti keresetek esnek az 1877 : XXII. tc. hatálya alá (1886. évi augusztus 16-án 4061. sz., 1886. évi szeptember 3-án 3996. sz. alatt kelt határozatok). Ehhez képest a bírói gyakorlat a Pp. életbelépése előtt az ügyvédi rendtartás 58. §-át az 1877 : XXII. tc.-kel való vonatkozásban általában akként értelmezte, hogy úgy a perből, mint a perenkívüli ügyből származó, de meg nem állapított ügyvédi díj és költség iránti keresetek ki vannak véve a községi bíróság hatásköréből. Az ügyvédi rendtartás 58. §-át azonban a Ppé. 17. §-a kifejezetten hatályonkívül helyezte. A Ppé. 17. §-a az ahhoz fűzött miniszteri indokolás szerint az ügyvédi rendtartás 58. §-át (valamint annak 56. §-át is)