Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)
Perjogi Döntvénytár. 69 azért helyezte hatályonkívül, mert az ügyvéd díjait és költségeit tárgyazó perekben az illetékességet a Pp. 36. §-a szabályozza. A Pp. 36. §-a ugyanis akként intézkedik, hogy ügyvéd díjait és költségeit tárgyazó perek annak a helynek a bírósága előtt is megindíthatok, ahol az ügyvéd irodája a megbízás idejében volt. A Pp. 36. §-ának miniszteri indokolásából pedig világosan kitűnik, hogy a törvényhozó az ügyvédi rendtartás 58. §-ának éppen a perbíróság illetékességére vonatkozó rendelkezését akarta elejteni és pedig egyfelől azért, mert az ügyvédi munka díjának megállapítására a bíróságok általában alkalmasak s a főper bírósága gyakran éppen nem alkalmasabb, mint más bíróság, másfelől pedig azért, mert a csekélyebb összegű ügyvédi díj és költség iránti per nem bírja el a perbíróságra, mint esetleg magasabbfokú bíróságra meghatározott eljárás költségeit. Ezek szerint a Ppé. életbelépése óta nincs többé olyan külön törvény, amely az ügyvédi díjat és költséget tárgyazó pereket a községi bíróság hatásköréből kivenné, vagy tekintet nélkül az értékre a rendes bíróság hatáskörébe utasítaná. A Pp. 36. §-a már elhelyezéséből kitetszően is tisztán a helyi illetékességre vonatkozó szabályozást tartalmaz és egyáltalában nem érinti azt a kérdést, hogy az ügyvéd díjait és költségeit tárgyazó perek az értékre való tekintettel mely bíróságok hatáskörébe tartoznak. A m. kir. belügyminiszter által a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértőleg a községi bíráskodás tárgyában a Pp. 766. §-a és a Ppé. 68. §-a értelmében nyert felhatalmazás alapján kiadott 197,100/1914. B. M. sz. rendelet 9. § VII. 7. pontja azok közé a perek közé, amelyeket külön törvény a községi bíróság hatásköréből kivesz, vagy a járásbíróság hatáskörébe utasít, sorozza «az ügyvédi jutalomdíj és költség iránti pereket, ha a díj és költség nem a községi bíróság előtt folyt perből merült fel.» A fentebb kifejtettekből nyilvánvaló azonban, hogy a nem* a községi bíróság előtt lefolytatott perből felmerült ügyvédi díj és költség iránti perekben a községi bíráskodást külön törvénynél fogva kizártnak tekinteni nem lehet. A rendelet 8. § 3. pontjában és a 9. § VII. 7. pontjában foglalt az a rendelkezés tehát, amely szerint a nem a községi bíróság előtt lefolytatott perből felmerült ügyvédi díj és költség iránti perben a községi bíróság el nem járhat, a Pp 758. §-ában és a Ppé. 17. §-ában foglalt törvényes rendelkezésekkel ellentétben áll. Már pedig a 197,100/1914. B. M. sz. rendelet a fennálló törvényektől eltérően nem rendelkezhetett, mert a Pp. 766. §-ában foglalt felhatalmazás szerint a rendelet a községi bíráskodásra vonatkozó eljárási szabályokat csak a törvény (Pp.) korlátai között állapíthatta meg.