Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)
Perjogi Döntvénytár. 67 indított perek a községi bíróság hatáskörébe tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy a díj és költség községi bíróság előtt folyamatban volt perből, avagy más perből, illetve egyéb ügyből merült-e fel. Indokok : A Pp. 758. §-ának első bekezdése szerint a községi bíróság hatáskörébe tartoznak pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránti perek, ha a per tárgyának értéke 50 K-t (a 49,000/1930. I. M. számú rendelet 2. § 8. pontja szerint 100 P-t, egyesületi tagsági díjak és hozzájárulások iránti perekben 5 P-t) meg nem halad. A 758. § második bekezdése pedig 1—6. pontban taxatíve sorolja fel azokat a pereket, amelyek az első bekezdésben körülírt feltételek fennforgása esetében sem tartoznak a községi bíróság hatáskörébe. E szerint ki vannak véve a községi bíróság hatásköréből az 1—5. pontban közelebbről megjelölt perek s a 6. pont szerint azok a perek, melyeket külön törvény a községi bíróság hatásköréből kivesz vagy a járásbíróság hatáskörébe utasít. Ehhez képest — figyelemmel a 49,000/1930. I. M. sz. rendelet 2. § 8. pontjára — a 100 P-t meg nem haladó összegű ügyvédi díj és költség iránt indított perek csak abban az esetben nem tartoznak a községi bíróság hatáskörébe, ha ez iránt valamely külön törvény intézkedik. Vizsgálni kellett tehát, hogy van-e hatályban az ügyvédi díj és költséget tárgyazó perekre vonatkozóan ilyen törvény vagy törvényerejű rendelet. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. tc. 58. §-a szerint az ügyvédi jutalomdíj és költség érvényesítésére irányuló keresetekre nézve — ha az ügyvéd díjai a perben saját fele irányában még meg nem állapíttattak — peres ügyekben a per bírósága, egyéb ügyekben az ügyvéd személyes bírósága illetékes. A szóban levő törvényes rendelkezés ezzel az ügyvédi munkadíjat és költséget tárgyazó perekben nemcsak a szoros értelemben vett illetékességnek, hanem a hatáskörnek kérdését is szabályozta. A törvényhozás ekkép a perből felmerült s meg nem állapított ügyvédi díj és költség iránti kereseteket nyilván azért utalta a perbíróság elé, mert a perbíróságot tartotta legalkalmasabbnak az előtte lefolytatott perből felmerült ügyvédi díj és költség iránti követelés elbírálására. Azzal a törvényes intézkedéssel pedig, amely az egyéb, vagyis perenkívüli ügyekből felmerült ügyvédi díj és költség iránti keresetekre az ügyvéd sze5*