Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

6G Perjogi Döntvénytár. ben is, amelyben az elsőbíróság fellebbezés kizárásával hoz ítéletet, az elsőbíróság végzése csak akkor nem támadható meg felfolyamodással, ha a végzés a per előkészítésére vonatkozik (Pp. 549. §-a), vagy olyan végzésről van szó, amelyre nézve a törvénynek valamely külön rendelkezése zárja ki kifejezetten a felfolyamodást. Visszásnak látszik ugyan, hogy az 548. §-nak a felfolyamodást általánosságban megengedő szabálya alól a törvény az 551. §-ának első bekezdése szerint a fellebbezési vagy felülvizsgálati bíróság által hozott végzések tekintetében, ha azok a per érdemében végleg határoznak, a felfolyamodást korlátozó kivételt tesz, ellenben nem veszi ki ugyanily módon az 548. § említett általános szabálya alól az elsőfolyamodású bíróságoknak olyan peres ügyben hozott végzéseit, amely peres ügynek érdemében viszont azok döntenek véglegesen. Az eltérő szabályozást mégis megmagyarázhatóvá teszi annak a megfontolása, hogy amíg a Pp. 551. §-a első bekezdésében foglalt tilalom felsőbbfokú bíróságok végzéseire vonatkozik, addig a jelen döntés alapjául szolgáló esetekben a legalsóbbfokú bíróság végzéseiről van szó. Ezért, és mert a Pp.-nek a jogorvoslatot kizáró kivételes jellegű rendelkezései kiterjesztő értelmezésben nem részesíthetők: a kir. Kúria jogegységi tanácsa nem találta helyénvalónak, hogy a Pp.-nek a felfolyamodást általánosságban megengedő rendelkezésével (548. §) szemben az 551. § első bekezdésében foglalt tilalmat joghasonlatosság útján az elsőfolyamodású bíróságnak olyan peres ügyben hozott végzéseire is kiterjessze, amely ügyben az elsőbíróság végleges érdemi döntésre van hivatva. Mindezekre való tekintettel a jogegységi tanács a felvetett elvi kérdést a rendelkező rész értelmében döntötte el. Kelt Budapesten, a kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának 1933. évi május hó 13. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának 1933. május hó 20. napján tartott ülésében. = Az alsóbíróságok gyakorlata a felfolyamodást rendszerint kizárta, és ez a kérdés a rendes jogorvoslati úton nem kerülhetett a Kúria elé. Az elvi döntés kétségtelenül helyes. 125. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 54. számú polgári döntvénye. A községi bíráskodásra megállapított értékhatárt meg nem haladó összegű ügyvédi jutalomdíj és költség iránt