Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. A házassági szerződés eme tartalma szerint a felperes,, mint férj, az alperes feleség javára hozományi követelése erejéig a házasságuk tartama alatt is biztosíték adására kötelezte magát veszélyeztetés esetére, amely veszélyeztetés fennforgásának elbírálását tisztán az alperes belátására bízta; egyúttal feljogosította az alperest, hogy a hozomány biztosítása végett a közjegyzői okirat alapján közvetlen biztosítási végrehajtás vezetésével mindennemű vagyonára zálogjogot szerezhessen. Az előadottak szerint tehát, a jelen esetben, a feleknek közjegyzői okiratba foglalt megállapodásán alapszik az alperesnek biztosítási végrehajtás elrendelése iránti kérelme. Az 1874 : XXXV. to. 111. §-a kivételkép akként rendelke-> zik ugyan, hogy közjegyzői okirat alapján ((végrehajtásnak van, helye», ez alatt azonban csak a kielégítési végrehajtás érthető, a hivatkozott § második bekezdésében foglalt ezen rendelkezésnél fogva : «Azon ténynek beállta, amelyhez a teljesítés kötve van, közokirat által bizonyítandó)). Ebből a rendelkezésből ugyanis világos, hogy a közjegyzői okirat alapján teljesítés végett van végrehajtásnak helye, ez pedig kielégítési végrehajtás. A közjegyzői okiratnak ez a jellege tehát nem alap a biztosítási végrehajtás elrendelésére. Kérdés már most, hogy a biztosítási végrehajtás elrendelésére alkalmas-e a feleknek oly akaratmegegyezése, — jogügylete — amely szerint az adós a hitelező követelésének biztosítására kötelezi magát és a biztosítás — biztosítékadás — módjául a biztosítási végrehajtást választják? Az 1881 : LX. tc. IV. fejezete, és az 1912 : LIV. tc. 50—52. §-ai taxatíve felsorolják azokat az eseteket, amelyekben biztosítási végrehajtásnak helye van. Amidőn tehát a törvény a biztosítási végrehajtás kérhetését tüzetesen felsorolt esetekre korlátozza, a felek az előleges biztosítási intézkedés eme módjának igénybevételét a törvényben fel nem sorolt más esetekre, megállapodással sem terjeszthetik ki. Minthogy pedig a jelen esetben az alperes kérelme a törvényben meghatározott esetek egyike alá sem vonható, a peresfeleknek a közjegyzői okiratba foglalt anyagi megegyezése a biztosítási végrehajtás iránt érvénytelen. = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 57., 116.