Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

•Perjogi Döntvénytár. 53 is, hogy a választottbírósági szerződés érvénytelenségének vagy hatálytalanításának rendes bíróság által történt jogerős megállapítása esetében a Pp. 779. § értelmében a választottbíróságnak nem szabad az eljárást folytatnia és befejeznie. Magának a magánjogi (fő)szerződésnek érvényessége és hatályossága felől azonban viszont a választottbíróság hivatott a döntésre, ha az avval a szerződéssel kapcsolatos jogviszonyt a felek a választottbíróság elé utalták, mert nyilván ennek keretébe vág ama magánjogi szerződés érvényességének és hatályosságának kérdése is. Kétségkívül ellenkeznék a bizonyos magánjogi jogviszony rendezését a maga teljességében választottbíróságra bízó felek jóhiszemű akaratával az, ha a magánjogi szerződésük semmisségének felvetésével, megtámadásával, jogügyleti feltételre (szerződésszegés miatti), elállásra stb. hivatkozással a választottbíróságtól el lehetne vonni a vitás jogviszonyt a legfontosabb vonatkozásaiban. Nyilván nem változtat ezen a perjogi helyzeten az sem, ha a választottbírósági szerződést a felek a magánjogi szerződéssel egyidejűleg kötötték és egy okiratba foglalták, mint az ezúttal történt. A választottbírósági kikötés érvényessége és hatályossága ugyanis nem esik szükségképpen össze az azt tartalmazó főszerződés érvényességével és hatályosságával. A felperes tehát a közkereseti társasági szerződés érvénytelenségének, illetve hatályvesztésének eldöntését csak akkor kérheti a rendes bíróságnál, ha ugyanott azt sikeresen kérte, hogy maga a választottbírósági kikötés érvénytelennek, illetve hatálytalannak mondassék ki. Az ilyirányú kérelem bentfoglaltatnak tekintendő a felperes kereseti kérelmében azáltal, hogy keresetlevelében általában «a létrejött megállapodásoknak)) hatálytalanulását emeli ki, evvel pedig az egész D) jelű okiratra (tehát úgy a közkereseti társasági szerződésre, mint a választottbírósági szerződésre) utal, amint ezt utóbb kifejezetten is hangsúlyozta. (L. 6. sorsz. észrevételeit.) Igaz, hogy a felperesnek a választottbírósági kikötés érvénytelenségére, illetve hatályvesztésére vonatkozó jelen perbeli álláspontjával ellentétes az a korábbi eljárása, hogy a közkereseti társasági szerződés teljesítése (társasági betét befizetése) iránt ellene K. L. elsőrendű alperes által a pestvidéki kir. törvényszéknél P. V- 15,629/1929. szám alatt 1929. november 23-án indított perben éppen arra hivatkozással emelt a Pp. 180. § 2. bek. 4. pontja alapján pergátló kifogást, hogy a közkereseti társasági szerződésből eredő igényekre választottbíróság hatáskörét kötötték ki, minek folytán a budapesti kir.