Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

52 Perjogi Döntvénytár. mélynek bizonyos tartozás alóli mentesítésére kötelezettséget vállalt. Ily kereseti kérelemre nézve tehát az illetékesség megállapítása ellen felülvizsgálati kérelemnek helye nmcs- (Kúria 1931. nov. 4. P. IV. 3129/1930. sz.) A kir. Kúria : dr. L. F. másodrendű alperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja és kötelezi őt, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 60 pengő felülvizsgálati eljárási költséget ; K. L. elsőrendű alperest pedig a felülvizsgálati kérelmével annyiban elutasítja, amennyiben az a fellebbezési bíróság ítéletének az ellen a része ellen irányul, amelyben az 1929. július 1-én kelt D) jelű okirat 9. pontjában foglalt választottbírósági szerződés (kikötés) érvénytelennek, illetve hatálytalannak kimondása iránti kereseti kérelemre nézve emelt pergátló kifogását — az elsőbírósági ítélet megfelelő részének helybenhagyásával — elvetette. K. L. elsőrendű alperesnek az egyéb kereseti kérelemre vonatkozó pergátló kifogásai tárgyában a kir. Kúria a választottbírósági szerződés (kikötés) érvénytelenségének, illetve hatálytalanulásának megállapítása iránti kereseti kérelem jogerős érdemi elintézése után fog határozni. A felülvizsgálati eljárás költségeit úgy a felperes, mint az elsőrendű alperes részére fejenként 130 pengőben állapítja meg (a kettőjük közti jogviszonyra kihatással). Indokok : A nem vitás tényállás szerint a felperes és K. L. elsőrendű alperes 1929. július 1-én a D) jelű közkereseti társasági szerződést kötötték, melynek 9. pontjában e szerződésre vonatkozó «mindennemű vitás kérdés eldöntését)) választottbíróságra bízták. A kereset K. L. elsőrendű alperessel szemben elsősorban annak megállapítására irányul, hogy a közkereseti társasági szerződés «érvénytelen» azért, mert meghiúsult a feleknek az a lényeges feltevése, hogy az elsőrendű alperes megkapja azt a 15,000 pengőt, amelyet a közkereseti társaságba vagyonbetétként bevinni ígért, és mert e miatt a szerződést a felek egyező akaratkijelentéssel hatálytalanították is. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a rendes bíróság (nempedig a választottbíróság) hatáskörébe tartozik annak a végleges elbírálása, vájjon érvényes-e, illetve hatályban van-e a választottbírósági (tehát perjogi) szerződés ; mert ez következik abból, hogy ennek a szerződésnek érvénytelensége és hatályvesztése miatt a választottbíróságnak már meghozott ítéletét is a rendes bíróság előtt keresettel lehet érvényteleníteni (Pp. 784. § első bek. 1 pont), továbbá abból