Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

34 Perjogi Döntvénytár. tekinteni, hogy a perek halmozásával kerülő úton biztosíttassák a tömeggondnok részére az a jogvédelem, mely a Cst. 170. §-ának fentebb már kifejtett magyarázata szerint e nélkül is biztosítható. Fontos gyakorlati szempont a kérdés eldöntésénél az is, hogy az újabb jogfejlődés szerint azoknak a követeléseknek köre, melyek a csődeljárás szempontjából tömegtartozásoknak tekintendők, rendkívül kibővült. Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 22. §-a, az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 54., 89. §-a értelmében ugyanis az a helyzet állt elő, hogy a csődeljárásban a csődnyitás előtti időből származó jelentékeny számú és összegű tömegtartozással kell számolni s az esetek igen nagy részében fennáll annak a lehetősége, hogy a csődvagyon a csődtartozásokat és költségeket sem fedezi, tehát már ebben a részben is aránylagos kielégítés szüksége következik be. Fokozott mértékben van tehát szükség arra, hogy a törvénynek oly értelmezése jusson érvényre, mely meggátolja, hogy egyes tömeghitelezők végrehajtás útján való fellépése által mások a csődeljárás vezetői elve ellenére hátrányba kerüljenek. A kifejtettek folytán tehát a Cst, 50., 152. és 170. §-ának csak az az értelmezése és alkalmazása helytálló, hogy mivel a csődtömeggel szemben megítélt perköltség más tömegtartozással azonos tekintet alá esik, az ennek viselésére vonatkozó kötelezettséget kirovó ítéletnek nem lehet akként szólnia, hogy rendelkezésének tartalma alapján kielégítési végrehajtásnak legyen helye. Ennek a korlátozottságnak pedig — minthogy e nélkül az ítéletben foglalt marasztalás szükségkép vonja maga után a végrehajtás elrendeléséhez való jogosultságot, mely jogosultság a végrehajtás elrendelése körében újabb vizsgálat s döntés tárgyává egyébként sem tehető — már magától az ítéletből ki kell tűnnie. Mindezek megfontolása alapján a jogegységi tanács az elvi kérdésben a határozat rendelkező része szerint döntött. Kelt Budapesten, a kir. Kúriának a váltó-, kereskedelmiés csődügyekben alakított jogegységi tanácsának az 1931. évi december hó 12. napján tartott üléséből. Hitelesíttetett a kir. Kúriának a váltó-, kereskedelmi- és csődügyekben alakított jogegységi tanácsának 1931. évi december hó 18. napján tartott ülésében.