Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 25 35. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 46. számú polgári döntvénye. A csődtömeggondnok azokban a perekben, melyekben a tömeghez tartozó vagyon tekintetében az 1881 : XVII. tc. 100. §-a értelmében képviselői jogkörében eljár vagy eljárt, a Ppé. 18. §-a alapján a per bíróságánál felmerült költségeinek és díjainak a csődtömeggel szemben való megállapítását nem kérheti, hanem az ilyen költségek és díjak megállapítása is a csődbíróság (Cst. 103. §) hatáskörébe tartozik. Indokok : A Ppé. 18. §-a értelmében az ügyfelet peres vagy perenkívüli ügyekben képviselő ügyvédet illeti az a jog, hogy felmerült díjának és kiadásának saját felével szemben való megállapítását az illető ügyben elsőfokon eljárt vagy eljáró bíróságnál kérheti. A csődbíróság a tömeggondnokot a Cst. 95. §-a értelmében a saját hatósági területén lakó gyakorló ügyvédek sorából nevezi ugyan ki, mégis a csődtömeg peres és perenkívüli ügyeiben eljáró tömeggondnok nem esik az oly ügyvéd tekintete alá, mint aki a felet megbízási szerződés alapján képviseli. A tömeggondnok képviseleti jogát ugyanis a Cst. 3. és 100. §-a határozza meg, melynek rendelkezése szerint a közadós a csődnyitás joghatályának kezdetével elveszti kezelési és rendelkezési jogát a csődtömeghez tartozó vagyon felett, ez a jog a Cst. korlátain belül a törvény erejénél fogva a tömeggondnokra száll és ugyancsak a törvény erejénél fogva ő gyakorolja ebben a részben a képviseleti jogot is. Ezeknek a szabályoknak az értelme pedig az, hogy a tömeggondnok egyes vonatkozásban, amidőn eljárásával a tömeghez tartozó vagyon tekintetében a közadós korlátozott cselekvési képességét pótolja, a törvényes képviselő tekintete alá esik, más vonatkozásban pedig, midőn adott esetben a közadós vagy egyes hitelezők érdekeitől vagy jogaitól függetlenül, sőt ezek ellenére kell eljárnia, őt a bíróság megbízottjának jogállása illeti. A tömeggondnok jogállásának ezzel a meghatározásával szemben ügyvédi minőségének — mely a Cst. 95. §-a szerint csupán azt a törvényes minősítést jelenti, melynek alapján a csődbíróságtól a kinevezést elnyerheti, — a csődtömeghez való viszonya elbírálásánál jelentősége nincs és ez éppen úgy nem szolgálhat alapul arra, hogy a Ppé. 18. §-a szerinti kérelem előterjesztésérejogosultnak tekintessék, mint nem teheti ezt az ügyvéd