Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

18 Perjogi Döntvénytár. masak s már az alapperben sem eredményezhettek volna az ügy érdemében kedvezőbb határozatot. (Kúria 1931. nov. 20. P. VII. 1024/1931. sz.) = V. ö. fenti 16. sz. 30. A m. kir. igazságügy miniszter 20,048/1930. I. M. sz. rendeletének tartalma szerint Jugoszlávia csatlakozott a polgári eljárásra vonatkozóan 1905. évi július 17-én Hágában kelt, az 1909: XIV. te.-be iktatott nemzetközi egyezményhez, s ennek a csatlakozásnak az 1926 : XIX. tc.-be foglalt egyezmény szerint való hatálya 1930. évi június hó 7-én kezdődött. Az 1909: XIV. tc.-be iktatott nemzetközi egyezmény 17. cikke értelmében pedig perköltségbiztositék alóli mentesség illeti a szerződő államok bármelyikének ezen államok egyikében lakóhellyel bíró polgárait. (Kúria 1931. nov. 13. P. VII. 4128/1930. sz.) 31. Ha az alperes r.-t. a cégjegyzékből töröltetett, ügyvédje pedig az ügyvédkedési képességet elvesztette s ekként a felperesnek a pertől való elállása az alperessel nem közölhető, a per megszüntetése ily közlés mellőzésével történik. ^Kúria 1931 nQV 3 p n 6400/1929. sz.) 32. Ha a közkereseti társaság a cégjegyzékbe bevezettetett és tényleg működik, ezáltal a forgalomban szükségszerűen jogok és kötelességek alanyává vált; és habár az a szerződés, amelynek alapján a közkereseti társaság megalakult, semmis, e körülmény ellenére a társaság továbbra is alanya marad szerzett jogainak és kötelességeinek. Mindaddig tehát, amíg az erre vonatkozó jogviszonyai meg nem 'szűnnek, jogalanyiságát és így perbeli cselekvőképességét is megtartja. ^Kúria 1931 nQv 3 p Iy 4940/1930> sz ) 33. Aki a közkereseti társaság felszámolása esetére az egyik tagnak jutandó vagyonillet őségét lefoglalta, kere-