Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 17 ben foglalt költség összege az ügyvédi munkadíjak és költségek tekintetében indított későbbi behajtási perben csupán abban az esetben irányadó, ha a Ppé. 18. §-a alapján lefolytatott eljárás szabályszerűen hozott jogerős végzéssel fejeztetett be. — II. Ily irányadó és jogerős megállapítás hiányában csupán az ügyvédi költséget érvényesítő perben kell a bíróságnak döntenie a fölött, melyik az az összeg, amely a munkát elvégző ügyvédet vagy annak jogutódját megilleti. Az ezt eldöntő ítélet hozatala az a jogi tény, amely az ügyvédi díjak és költségek iránti követelést meghatározhatóvá teszi. Amidőn tehát a követelést az ügyvéd vagy annak jogutódja oly időben érvényesíti, amelyben a törvényes fizetési eszköz már nem a korona, de a pengő, az ily követelés nem esik átértékelés alá, hanem pengőértékben keletkezik és ebben határozandó meg. Éspedig abban az értékben, amelyet az elvégzett ügyvédi munka a bírói megítélés idejében képvisel. Ily esetben tehát az 1928 : XII. tc. 32. §-ának a külföldi hitelező valorizációs igényét korlátozó rendelkezése nem alkalmazható- (Kúria 1931. okt. 30. P. VI. 768/1930. sz.) = Ad I. : V. ö. Perjogi Dtár XV 133. és jzt. — Ad II. : Ugyanígy VI. 1142/1930. 28. A külföldi bíróságnak külföldi pénznemre szóló díjmegállapítása a Romániával szemben fennálló viszonosság hiánya miatt nem lehet a magyar állampolgár alperes ellen irányadó és kötelező. Nem pedig akkor sem, ha a bírósági határozat a magyar Ppé. 18. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően is hozatott és jogerőre 'emelkedett. (Kúria 1931 nov 5 P VI 1142/1930. sz.) = V. ö. fenti 27. sz. 29. Ítélettel visszautasítandó a perújítási kereset, ha a felhozott új bizonyítékok, az ezekkel igazolni kívánt tények alkalmatlan volta miatt, az alapperben megállapított ügydöntő tényállás megérőtlenítésére nem alkal9 Perjogi Döntvénytár. XVII. *