Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 9 bíróság ítélete szabályellenesen nem tartalmaz ténymegállapítást arra, hogy a keresetben körülírt és általa haszonbérelt vadászterületet a magyar kir. kincstár katonai állandó vagy átvonulással kapcsolatos gyakorlótérként vette igénybe, továbbá, hogy ez a felperesnek az A) alattiban foglalt értesítése szerint előre meghatározott idó'n át tartott : az 1926. július hó 24-étől egészen az 1926. évi augusztus hó 18-áig. Ezek a panaszok meg nem állanak. A pergátló körülmény eldöntésére a kereseti előadás az irányadó. A fellebbezési bíróságnak tehát nem kellett még annak a körülménynek a kereseti előadástól független vizsgálatába és megállapításába bocsátkoznia, vájjon a katonaságnak az ingatlanok területére mily előzmények alapján volt szüksége. A keresetében pedig a felperes előterjesztette, hogy a vadászterület igénybevétele tüzérségi, éspedig éleslövési gyakorlat céljából történt, amelynek az ideje meg volt szabva és amelynek tartamáról a felperes előre hivatalosan értesítést is nyert. Úgy ennek az értesítésnek a tartalma, mint annak a használatbavételt csak néhány nappal megelőző ideje is nyilvánvalóvá teszi, hogy a felperes oly károkat érvényesít, amelyek őt vadászterületének nem állandó vagy átvonulásos beszállásolással kapcsolatos, de annak csapat- és lőgyakorlatok megtartásával összefüggő igénybevételéből kifolyólag érték. A fellebbezési bíróság a felperes keresetének tartalmát is így értelmezte és a pert a kereseti előadás alapján bírálta el. A felperesnek a ténymegállapítás szabálytalan és téves voltára vonatkozó felülvizsgálati panasza tehát meg nem áll. II. Panaszolja a felperes, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel döntött akként, hogy a kereseti tényelőadás szerinti kár megállapítása és megtérítése az 1895 : XXXIX. tc. 13. §-ában, nempedig az e törvény 12. §-ában szabályozott eljárásba tartozik. Ez a panasz sem áll meg. Az 1895 : XXXIX. tc. 12. és 13. §-ai az 1879 : XXXVI. tc. 55. és 56. §-ai helyébe léptek. Az 1895 : XXXIX. tc. 12. §-ának 1. bekezdése abban tér el az 1879 : XXXVI. tc. 55. §-ától, hogy abba a szállás új mellékszükségleteként az «elemi» lőterek is felvétettek, holott az 1879 : XXXVI. tc. nem "szólt «elemi» lőterekről, de csupán «lőterekről». Ennek az eltérésnek az okául és a módosítás céljául az 1895 : XXXIX. tc. javaslatának miniszteri indokolása, melyet ebben a részében a képviselőház bizottsága is magáévá tett,