Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

8 Perjogi Döntvénytár. sz. rendelet (Tüsz.) 154. §-a szerint azonban abban az esetben, ha a hibás határozat kiadmányát a fél már kézhez vette, újabb — kijavított — kiadmányt kell neki kézbesíteni. Ezt a rendelkezést a 42,400/1914. I. M. sz. rendelet (Füsz.) 39. §-a szerint a felsőbíróságoknál is megfelelően alkalmazni kell. E szerint tehát az ítélet kijavítása tárgyában 1931. február hó 10. napján P. III. 2837/1930/15. szám alatt hozott végzést kézbesíteni kellett a feleknek,' mert a hibás P. III. 2837/1930/12. számú ítéletet a felperes 1931. január 9-én, az alperesi képviselő pedig 1931. január 8-án már átvette. Ilyképpen a kijavító végzés ellen használható felfolyamodás határideje a felperesre a kijavító végzés kézbesítését követő napon : 1931. március hó 8-án vette kezdetét (Pp. 552. §), mihez képest a végzés ellen 1931. március hó 14-én érkezett 18. sorszámú felfolyamodás nem késett el. Ennélfogva a kir. Kúria a felperes 18. sorszámú felfolyamodását kellő időben beadottnak tekintette. 13. I. Az alkalmi lőtér igénybevétele által okozott károk megtérítése iránti eljárás az 1895: XXXIX. tc. 13. §-a, valamint az ezt így magyarázó bírói gyakorlat (Hb. 1909. évi 152. sz. Hatásköri jogszabályok III. kötet 98. oldal 46. szám) értelmében a bírói eljárás kizárásával a közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva. — 77. Oly igény, amely az állami közegek hivatalos eljárása közben tanúsított vétkes magatartása alapján az állam vagyonjogi felelősségét érvényesíti, a Hatásköri bíróság állandó gyakorlata szerint (1930. Hb. 58/7., 1929. Hb. 56/4.) rendes bírói úton döntendő el, hacsak ezt a jogellenes intézkedés miatti kártérítést külön eljárásra utasító törvényi vagy törvényerejű egyéb jogszabály ki nem zárja. (Kúria 1931. jún. 26. P. VI. 8292/1930. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a pergátló kifogást elveti annyiban, amennyiben a keresetnek ama része ellen irányul, amely az államnak az eljárt tisztviselők törvényellenes intézkedéseiből folyó kártérítési felelősségére vonatkozik. Egyebekben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja, azonban a pergátló kifogás által okozott elsőbírói, fellebbezési és felülvizsgálati költségeket a peres felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: I. A felperes panaszolja, hogy a fellebbezési