Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

XXII Tartalommutató. megkívánt írásbeli szerződést pótolhatják. De ha az alap­szabályok értelmében a rokkantsegélyre igényt tartó tag a választottbírósági eljárás megindítását szakorvosi Vizs­gálat kérése és foganatosítása nélkül nem kérheti, ez utób­binak pedig kimondott előfeltétele az, hogy az illető tag a szakorvosi vizsgálatnak az egyesület által meghatározott s a tag által az egyesülethez beküldendő költségét előlegezze, és ha a felpereseknek, mint teljesen vagyontalanoknak és keresetképteleneknek, a költséget előlegezni nem áll mód­jukban : a választottbírósági kikötés annak, hogy a fel­peresek kereseti igényüket a rendes bíróság előtt érvénye­síthessék, akadályául nem szolgálhat, mert ellenkező eset­ben a felperesek az alapszabályok rendelkezései folytán hibájukon kívül elüttetnének attól a joguktól, hogy tagsági minőségükből és teljesített befizetéseikből származtatott igényüket bíróság előtt kereset tárgyává tegyék 48. I. A rendes bíróság (nem pedig a választottbíróság) hatás­körébe tartozik annak a végleges elbírálása, vájjon érvényes-e, illetve hatályban van-e a választottbírósági (tehát perjogi) szerződés ; magának a magánjogi (fő) szerződésnek érvényes­sége és hatályossága felől azonban viszont a választottbíró­ság hivatott a döntésre, ha az avval a szerződéssel kapcso­latos jogviszonyt a felek a választottbíróság elé utalták. Nem változtat ezen a perjogi helyzeten az sem, ha a válasz­tottbírósági szerződést a felek a magánjogi szerződéssel egy­idejűleg kötötték és egy okiratba foglalták. A felperes tehát a közkereseti társasági szerződés érvénytelenségének, illetve hatályvesztésének eldöntését csak akkor kérheti a rendes bíróságnál, ha ugyanott azt sikeresen kérte, hogy maga a választottbírósági kikötés érvénytelennek, illetve hatály­talannak mondassék ki. — II. Az a fél, aki a szerződés tel­jesítése iránti perben a rendes bíróságnál sikeresen emelte a Pp. 180. § 4. pontjára alapított pergátló kifogást, ezzel el­ismerte a választottbírósági kikötés érvényességét, minél­fogva e kikötés érvénytelenítése iránti keresetet sikeresen nem indíthat. — III. A kizárólagos illetékességből magában véve még nem következik a szerződés tárgya felőli szabad rendelkezés hiánya. A közkereseti társaság feloszlatása felől pedig a tagok szabadon rendelkezhetnek. Ha tehát a köz­kereseti társasági szerződésben a felek az erre vonatkozó mindennemű vitás kérdés eldöntését választottbíróságra bíz­ták, a K. T. 100. §-a alapján a feloszlás kimondása iránti kereset is ott indítható 57. Érvénytelenítési keresetnek nincs helye az olyan végzés el­len, amellyel a választottbíróság a felpereseknek azt a nyi­latkozatát, hogy ők a választottbíróságot megalakultnak nem tartják és előtte nem tárgyalnak, a keresettől való elállásnak tekintette, ezt a körülményt a Pp. 186. § értel­mében az alperes kérelmére megállapította és a felperese­ket az alperes, valamint a választottbíróság költségeinek megtérítésére kötelezte. Mert ez nem bír véghatározat jel­legével 73. I. A választottbírósági szerződés kikötéséből folyó szerző­dési hűség és bizalom nemcsak jogosítja, hanem kötelezi is a feleket arra, hogy mindazt megtegyék, ami a választott-

Next

/
Thumbnails
Contents