Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)
Tartalommutató. XXIII Lap bírói szerződés érvényesítéséhez szükséges. — II. A rendes bíróságnak a Pp. 772. §-ában biztosított kinevezési jogkörében, mint többen, benne foglaltatik a rendes bíróságnak az a kisebb joga is, hogy a választottbíró (elnök) megválasztásánál a szerződésben a felekre nézve előírt kijelölést és sorshúzást a mulasztó fél helyett akkor is teljesítse, ha a szerződés nem mondja ki azt, hogy a szerződésszerű elnökválasztási eljárásban való közreműködést elmulasztó fél helyett a bíróság fog cselekedni. És a Pp. 779. §-a értelmében ennek nem akadálya az, hogy az egyik bíró ellen kizárási eljárás van folyamatban 66 101. I. Szerződésben megnevezett választottbíró tisztségének megszűnése. — II. A választottbírósági szerződés érvénye és hatálya nem esik szükségkép össze a magánjogi alapszerződés érvénye és hatályával akkor sem, ha azokat a felek egyidejűleg kötötték és egy okiratba foglalták. — III. Nincs oly jogszabály, amely a választottbíróságot arra kötelezné, hogy a fél által ajánlott bizonyítást semmisség terhe alatt foganatosítsa. — IV. Érvénytelen a választottbírósági ítélet, ha a felet oly szolgáltatásra kötelezi, amelynek kikötése és érvényesítése törvényes tilalomba ütközik. — V. Kartelbizottság véleményének beszerzése és a kereskedelmi miniszter nyilatkozatának bekérése régi ügyben 92 102. I. Bár az ügyvédnek a választottbírák megnevezésére annak idején külön meghatalmazása nem volt, ezt a hiányt pótolja, ha a fél a választottbíróság előtt személyes megjelenéssel az eljárást lefolytatta, tehát az ügyvéd jogcselekményeit nyilvánvalóan még az eljárás folyamán jóváhagyta. — II. Abból, hogy a felek az alapszerződéstől, a választottbírósági kikötésről hallgatva elállottak, még nem vonható kétségtelen következtetés arra, hogy a szerződésből eredő mindennemű vita eldöntésére a felek által elfogadott választottbírósági kikötés hatálya is egyidejűleg megszűnt 94r 149. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a választottbíróság díjának megállapításánál nemcsak a kereseti és viszontkereseti követelés együttes összege, hanem az olyan ellenkövetelés összege is mérvadó, amelyet az alperes csak beszámítás útján kíván ugyan érvényesíteni, elbírálása azonban mégis külön bírói működést igényel 122 160. A csődnyitásnak a választottbírósági szerződés hatálytalanságát előidéző hatást tulajdonítani nem lehet, éppúgy, mint ahogy a fél halála vagy gondokság alá helyezése sem szünteti meg a szerződést. A közadós által a csődnyitást megelőzőleg érvényesen létesített választottbírósági szerződés tehát a csődtömeget is köti, csakhogy ilyen esetben a peres eljárás ugyanazon korlátozásoknak van alávetve, mint a rendes bíróság előtti per esetében 12Ö 1912 :LIV. tc. a Pp. életbeléptetéséről. Telekkönyvi felfolyamodás. (Ppé. 13. §.) 11. I. Az ingatlan tulajdonosa részéről a felfolyamodásban vitatott az a tény, hogy a törlési engedélyt és a ranghelyfenn-