Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

118 Perjogi Döntvénytár. Indokok : A felperes 1924. évi ú. n. kényszerkölcsön kötvényének az alperes részére történt eladásából, tehát magánjogi szerződésből eredő követelést érvényesít a keresetével. Ezzel szemben a 32,000/1924. P. M. sz. rendelet 23. §-a, valamint az 1924. évi VI. tc. 1. § harmadik bekezdése alapján kibocsátott 71,000/1924. P. M. sz. rendelet 17. §-a — helyes értelmük szerint — csak a kincstár és a fél között a kölcsönre nézve támadt vitás kérdésekre szabják meg a közigazgatási (pénzügyi) utat. Nem sért tehát jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, mely a kereset elbírálására a polgári bíróság hatáskörét megállapította s annak folytán az alperesnek a Pp. 180. § 2. bek. első pontjára alapított pergátló kifogását elvetette. Az, hogy az alperes kötelezettsége és annak mértéke a peresfelek magánjogi szerződésének tartalmához képest mennyiben függ a kölcsönelőjegyzésből a kincstár és a fél közt közigazgatási döntésre tartozó körülménytől, a per érdemére tartozik. 143. A levél előlapján levő szövegnek a {(túloldali feltételekre)) történt utalása a hátlapon levő feltételeket kifejezetten a szerződés tartalmává és alkatrészévé teszi ; következőleg az előlap szövegét aláíró fél a hátlapon levő tőzsdebírósági kikötést is magáévá teszi. (Kúria 1932. jan. 19. P. IV. 5405/1930. sz.) = Ugyanígy Űj Dtár V. 525. lap. 144. A perben érvényesített igényeknek jogi minősítése a bíróság feladata s így a helytelen minősítés a félnek hátrányára nem szolgálhat. A felperesnek a jogi minősítésre vonatkozó nyilatkozata tehát egymagában, a jogalkotó tényeket illető előadás módosítása nélkül, nem keresetváltoztatás. Az a körülmény, hogy a felperes a kár követelését a per során fekbérnek, majd raktár és őrzési díjnak nevezi, ezek szerint közömbös. (Kúria 1932. márc. 8. P. IV. 4788/1931. sz.) = V. ö. Fabinyi—Gottl gyűjtemény IV. 818.; Jogtud. Közi. 1920. 16. 145. /. Saját felperessége alatt fellépő behajtási megbízott által indított perben főbeavatkozóként felléphet-e a megbízó? — II. A főperbeli felperes a főbeavatkozó érdekében jogorvoslattal nem élhet.