Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

108 Perjogi Döntvénytár. Az adós vagyoni állapotának felderítésére és fenntartására irányuló tevékenység is főképpen a hányadrészes hitelezők érdekét szolgálja, nevezetesen abban az irányban, hogy az adós egyességi ajánlatának elfogadása vagy el nem fogadása tekintetében szavazati joggal bíró ezek a hitelezők az elhatározásukhoz szükséges vagyoni tájékozódást elnyerjék és a velük szemben hatályos egyesség megtartása lehetővé tétessék ; de amennyiben az adós vagyonára vonatkozó ez a tevékenység a különkielégítésre és előnyös kielégítésre jogosult hitelezőknek vagyoni érdekét is védi és e hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére szolgáló vagyontárgyakra is kiterjed, ez egymagában még nem szolgálhat indokul arra, hogy ez alapon a kényszeregyességi eljárásban egyébként részt nem vevő ezeknek a hitelezőknek az egyesség által nem érintett s ettől függetlenül kiegyenlítendő követelései is csak ugyanúgy, mint a hányadrészes hitelezők követelései, a vagyonfelügyelő és az OHE, illetve VHE díjazásánál irányadók lehessenek. Az OHE, illetve VHE és az ezen szakaszban körülírt más hitelezői védőegyletek díjazását szabályozó 56. § első bekezdése ugyan «valamennyi hitelező» érdekében kifejtett célirányos tevékenységgel felmerült költségről tesz említést és ennek a költségnek a megállapítását szabályozza a harmadik bekezdés a már ismertetett módon ; azonban az 56. § első bekezdésének most idézett tartalmából nem lehet arra következtetni, hogy a rendelet szakasz harmadik bekezdése ugyancsak az összes hitelezőknek, tehát az egyesség hatálya alá nem tartozó hitelezőknek is a kielégítésére rendelkezésre álló vagyoni fedezet alapulvétele mellett akarja a hitelezői védőegyleteket díjazni, mert a harmadik bekezdés eltérően az első bekezdéstől már nem használja a «valamennyi» vagy «összes hitelező» megjelölést, mert továbbá az 56. § első bekezdése nem a díjazás mértéke, illetve összege, hanem annak alapja tekintetében foglal magában lényegileg oly tartalmú rendelkezést, hogy a rendeletszakaszban megnevezett hitelezői védőegyletek csak valamennyi hitelezőnek s nem a hitelezők közül egyeseknek vagy egyes hitelezői csoportoknak érdekében kifejtett tevékenységért tarthatnak a szakasz harmadik bekezdésében meghatározott díjazásra igényt és mert végül az a körülmény, hogy a tevékenység az egyesség hatálya alá nem tartozó hitelezők kielégítésére szolgáló vagyonra is kiterjed, a fentebb kifejtettek értelmében egymagában még nem szolgálhat alapul arra, hogy a díjazás összegének meghatározásánál ezeknek a hitelezőknek az egyességgel nem érintett követelései is irányadók legyenek. A 48. és 56. §-okban a díjazás mértéke tekintetében fog-