Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 107 kívül kell hagyni azokat a követeléseket, amelyekre a kényszeregyességi eljárás hatálya ki nem terjed és hogy ennek megfelelőleg a százalékos díjmegállapítás alapjául szolgáló tiszta vagyoni fedezet kiszámításánál a kényszeregyességi adós aktívumából — végrehajtás alá vonható vagyontárgyai értékéből — le kell számítani azt a vagyonértéket, amely a 21. §-ban említett különkielégítésre jogosult és az 54. és 55. §-ok értelmében előnyösen kielégítendő hitelezők követeléseinek a fedezete. Ezt az állásfoglalást indokolttá teszi a következők figyelembevétele. Ha valamely peres vagy perenkívüli eljárásban kifejtett tevékenység díjazásaként költség követelhető, a költség összegének meghatározásánál két főszempont az irányadó : egyrészt az eljáráshoz fűződő vagyoni érdek, az eljárás tárgyának értéke, másrészt a végzett munka minősége és terjedelme. Az eljáráshoz fűződő vagyoni érdeket a kényszeregyességi eljárásban elsősorban a kényszeregyességi adós szempontjából kell vizsgálni, mert az eljárás költségeit általában s köztük a vagyonfelügyelő és az OHE, illetve VHE költségét is az 1410/1926. M. E. számú rendelet 89. §-a értelmében az adós viseli. Az adósnak a kényszeregyességi eljáráshoz fűződő vagyoni érdekét pedig az egyesség hatálya alá eső követelések összege határozza meg, mert ezekre vonatkozóan áll be a bíróilag jóváhagyott egyességnek a 92. §-ban kimondott az a joghatálya, hogy az adós az egyességben vállalt kötelezettségen túlmenő tartozásai alól szabadul. A hitelezőknek a kényszeregyességi eljáráshoz fűződő vagyoni érdeke ugyancsak ahhoz igazodik, hogy mily összeget tesznek ki a kényszeregyesség hatálya alá eső követelések és e tekintetben a különkielégítésre és előnyös kielégítésre jogosult hitelezőknek az eljárás által nem érintett követelései figyelembe nem jöhetnek. A végzett munkát illetően a vagyonfelügyelő és az OHE, illetőleg VHE részéről a kényszeregyességi eljárásban az adós és a hitelezők érdekében kifejtett tevékenység lényegileg egyrészt az egyesség létrehozására, illetve létrehozásának megkísérlésére, másrészt az adós vagyoni állapotának felderítésére és fenntartására irányul. Az egyesség létrehozására vagy létrehozásának megkísérlésére vonatkozó tevékenység az adóson kívül a hányadrészes (quotalis) hitelezők érdekeit érinti, mert a különkielégítésre vagy előnyös kielégítésre jogosult hitelezők jogi helyzetére nincs befolyással az, hogy az egyesség létrejön-e vagy sem.