Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

104 Perjogi Döntvénytár, 127. Abban a kérdésben, hogy a szolgálati viszony megszüntetésének alapjául szolgáló létszámcsökkentés az alperes részvénytársaságnál a jelperes által betöltött munkakörben valóban megtörtént-e, mással, mint az alperes birtokában lévő hivatalos adatokkal és iratokkal bizonyítani nem lehet, ezek tehát mindkét fél érdekében vezettetnek és ekként az erre vonatkozó iratokat a Pp. 325. §-a értelmében az alperes a magánjog szabályai szerint felmutatni is köteles. (Kúria 1932. márc. 1. P. II. 8647/1930. sz.) = V. ö. Magánjogi Dtár III. 154., IV. 81., V. 44., 214., VII. 46., VIII. 198. ; Hiteljogi Dtár II. 61., IV. 23., 115., IX. 55. ; Pht. 619. 128. A sértett a tettes ellen a magánjogi igényét a büntetőbíróságnál is érvényesítheti (Bp. 5. §, Fb. 44. §), vagyis a magánjogi igénynek a büntetőbíróságnál érvényesítése a sértettnek csak joga, de nem kötelezettsége. Kárkövetelésétől tehát elállottnak nem tekinthető abból az okból, mert követelését a büntetőbíróság előtt nem érvényesítette, sem ott a polgári útra fenn nem tartotta. (Kúria 1932. márc. 17. P. II. 310/1930. sz.) 129. Az állandó bírói gyakorlat szerint a közigazgatási hatóságnak a törvényben megállapított s a követelés jogalapja szerint igazodó hatáskörén a követelésnek átértékelt összegben érvényesítése nem változtat. (Kúria 1932. márc. 14. P. II. 5557/1930. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XIV. 106. 130. Ha az igény tárgya nem dolog vagy jog, hanem értékpapír egyenértékeként átutalt és folyószámlán elhelyezett pénzösszeg iránti követelés, a végr. t. 237. §-ában szabályozott zárlat el nem rendelhető. Egyébként sem lehet zárlatot az ellen elrendelni, akinek mint alperesként perelt ügyfél által megbízott ügyvédnek a folyószámláján történt az elhelyezés, és csak annak lehetne helye, hogy valamely