Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

90 Perjogi Döntvénytár. bezési bíróság ítéletében megállapított és ebben a részében meg nem támadott tényállás szerint havi 40 pengő bérért. Ezekre a körülményekre, különösen a háztartás szerény kereteire, a felperes munkakörére és a házi cselédek átlagos havi bérét meg nem haladó mértékű javadalmazására való tekintettel helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes — még ha házvezetőnőnek neveztetett is — valójában házi cselédként volt a néhai U. A.-nál alkalmazva. A felperes a keresetében azon az alapon, hogy szolgálati javadalmazásának a megállapításánál nem vétetett számításba az a munka, amelyet — a háztartási munka szokásos mértékét meghaladóan —a súlyos betegségben szenvedő gazdája ápolásával végzett, ennek az ápolási munkának utólagos díjazását követelte az alperestől, mint az elhalt munkaadója örökösétől. A kereset tárgya tehát lényegében a felperes szolgálati javadalmazásának (cselédbérének) a kiegészítése iránt támasztott követelés ; az ilyen követelés elbírálása pedig az 1876 : XIII. tc. 115. §-ának a gazda vagy jogutódja és a házi cseléd közötti jogviszonyban ma is hatályban levő rendelkezései szerint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe, nempedig a polgári per útjára tartozik. A felperes a perben előadta ugyan, hogy a néhai munkaadója az ápolásért neki jutalmat kívánt adni; keresetét azonban nem a munkaadójának a jutalmazás iránt tett ígéretére, hanem a szolgálatok elvégzésének a tényére alapította, azt a' kérdést pedig, hogy az ügy polgári per útjára tartozik-e vagy nem, egyedül a kereset megalapozása végett előadott tények alapján kell elbírálni. Minthogy pedig a Pp. 180. §-ának 1. pontjában említett az a pergátló körülmény, hogy a kereset érvényesítése egyáltalában nem tartozik a polgári perútra, a törvényszakasznak utolsó bekezdése és a Pp. 540. §-a értelemben az eljárás bármely szakában hivatalból is figyelembe veendő, a Pp. 505. §-ának első bekezdése, 541. §-ának első bekezdése és 547. §-a értelemben a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. = V. ö. Perjogi Dtár V. 1., XI. 101., XIV. 52., XV. 117. 100. Bírósági végrehajtó által, jogellenes elbocsátás címén, a kincstár ellen indított kártérítési kereset bírói útra tartozik. (Kúria 1932 ^ p n 3987/1930 sz ^ A kir. Kúria: Az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja, a pergátló kifogást elveti és az ügyet további tárgyalás s a felperes