Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

82 Perjogi Döntvénytár. vény szövegét nem lehet úgy érteni, hogy a törvényhozó a költségben marasztalt felet is a «harmadik személyek* körébe akarta volna sorozni. Ezeknél fogva a rendelkező' rész értelmében kellett határozni. Kelt Budapesten, a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának az 1929. évi november hó 25. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának az 1929. évi december hó 3. napján tartott ülésében. 91. A jogerős ítélettől eltérő szabályozás a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörén hívül esik. A 45. sz. jogegységi döntvényt megelőzően hozott jogerős ítélet alapján tehát a kielégítési végrehajtás a csődtömeg ellen elrendelendő. (Kúria 1931> dec 23 pk y 3281/1931. sz.) A kir. Kúria: A felfolyamadásnak helyet ad, a másodbíróság -végzését megváltoztatja s az elsó'bíróságnak a kielégítési végrehajtást elrendelő végzését hagyja helyben. Egyúttal a végrehajtást szenvedő terhére 25 pengő felfolyamodási költséget azzal állapít meg, hogy az 1881 : XVII. tc. 50. §-ának korlátai között egyenlítendő ki. Indokok : A -végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló P. V- 6800/1929. számú ítéletében a kir. Kúria a csődtömeget 880 pengő költség fizetésére nem a csődtörvény 50. §-ában meghatározott módon, hanem 15 nap alatt végrehajtás terhével kötelezte. A fizetési kötelezettségnek ily módon történt megállapítására és arra való figyelemmel, hogy a Ppé. 31. §-a értelmében a kir. Kúria említett ítélete végrehajtható közokirat, téves álláspontra helyezkedett a másodfokú bíróság, amidőn arra való hivatkozással, hogy a tömegtartozás kiegyenlítésének a módja a csődtörvény 50. §-ában van szabályozva s a kielégítési végrehajtás elrendelése e kielégítési móddal ellenkezik, a kielégítési végrehajtás elrendelése iránti kérelmet elutasította. Téves ez az álláspont annyival inkább, mert ez az elutasító döntés lényegileg a jogerős ítélettel teljesítésre kötelezett fél teljesítési kötelezettségének a módját illetően a jogerős ítélettől eltérő szabályozást foglal magában, ily szabályozás azonban a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörén kívül esik.