Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 75 helye, következésképp a másodbíróság a jelfolyamodás visszautasítása kérdésében is végérvényesen dönt. iKúria 1931. dec..30. Pk. V- 6243/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 180., 379., II. 360., 368., III. 186., VI. 21., XI. 90. ; Pht, 378., 705. 85. Teljesítési határidő elmulasztása a vagylagos marasztalás esetében. (Kúria 1931> noy 7 pk 4840/193L sz>) A kir. Kúria : A felfolyamodásnak helyt ad és a másodbíróság végzésének megváltoztatásával az elsőbíróságnak a kielégítési végrehajtást elrendelő' végzését hagyja helyben. Egyúttal a végrehajtató felfolyamodási költségét 30 P-ben állapítja meg végrehajtást szenvedő ellen. Indokok : A kielégítési végrehajtás elrendelése kérdésében az annak alapjául szolgáló végrehajtható közokirat , a jelen esetben tehát a másodbíróság jogerős ítéletének tartalma az irányadó. Ez az ítélet az alperest arra kötelezte, hogy három hónap alatt indítsa meg az ott megjelölt pert és ezt a bíróság előtt igazolja, ennek elmulasztása esetén pedig fizesse meg a felperesnek az ott meghatározott marasztalási összegeket. Az alperes a pert a háromhónapi záros határidő eltelte után négy nappal indította meg és igazolta a bíróságnál. Minthogy a végrehaj tatónak végrehajtási joga a perindításra kitűzött záros határidő eredménytelen elteltével beállott, a végrehajtást tehát a három hónap eltelte után : 1931. március hó 13. napján már kérhette volna, és e jogától nem esett el azzal, hogy a végrehajtást csak később, a perindítás elkésetten történt igazolása után kérte, ezért a másodbíróság végzésének megváltoztatásával az elsőbíróságnak a végrehajtást elrendelő végzését kellett helybenhagyni. A felfolyamodási költség megállapítása az 1881 : LX. tc. 27. §-án alapul. 86. Mindkét peres félnek pénzbeli kölcsönös marasztalása esetében joggal való visszaélésnek minősül, ha az alperesi ügyvéd a felperes ellen megítélt költség iránti végrehajtás kérése előtt nem hívja fel a felpereseket arra vonatkozó nyilatkozat iránt, hogy ők — akiknek javára viszont az alperes ügyfeleivel szemben nagyobb összegű perköltség lett jogerősen megítélve — a beszámítási jogú-