Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)
4S Perjogi Döntvénytár. az 5. pontjára alapítva annál az oknál fogva kérik hatálytalanítani, mert bizonyítani kívánják, hogy úgy az alapperben, mint a bírói egyességkötésnél a bérlőtársulat képviseletében ő helyettük mások szabálytalanul vonattak perbe és jogosulatlanul jártak el, a perújítási keresetnek a Pp. 129. §-a értelmében azt a jelentőségét kell megállapítani, hogy az újító alperesek még ha ebbeli minőségüket a keresetben nem is hangsúlyozzák — a perújítási keresettel mégis mint a társulatnak a társasági szerződésben meghatalmazott képviselői lépnek fel. Annak a körülménynek tehát, hogy a perújítók az alapperben félként, illetve az ottani alperes bérlőtársulat meghatalmazott képviselőiként nem szerepeltek, nincs az a jelentősége, hogy a perújítóknak az újított eljárásban peresfélként történt fellépése a perújítás jogi természeténél fogva sem foghatna helyet. (Kúria 1930. dec. 11. P. VI. 2729/1929. sz.) - V. ö. Perjogi Dtár II. 42., 397., 398., 400., V. 35., VII. 74., VIII. 84., IX. 49. 68. /. Az átértékelés iránt indított keresetre is áll a Pp. 184. §-ának az a szabálya, hogy a keresetlevél hivatalbóli visszautasításának esetében a perindítás magánjogi hatásai fennmaradnak, ha a felperes azt a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül szabályszerűen ismét benyújtja. Az átértékelési igény érvényesíthetése pedig e kereset indításának magánjogi hatása. Ez a magánjogi hatás beáll akkor is, ha a felperes az átértékelés iránti kérelmét oly keresetben érvényesíti, amelyet helytelenül perújításinak nevez. Beáll már azért is, mert a bíróságnak a Pp. 129. § 3. pontja alapján tartalmánál és kérelménél fogva az ily keresetet is mint átértékelési keresetet kell elbírálnia. — II. Ha az alapperben eljárt bíróságok jogerős ítéleteikben, bizonyítási eljárás alapján, állapították meg a felperesnek kártérítési követelésének az alapját és az összegét, ez a döntés a Pp. 411. §-a értelmében az átértékelési perben is irányadó.