Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 49 (Kúria 1930. okt, 1. P. VI. 7582/1929. sz.) = Ad I. : V. ö. Perjogi Dtár I. 236., II. 74., 75., 402., 403., IV. 29., S9., VII. 32., IX. 49., X. 18., 66., XI. 97., XII. 19. — Ad II. : V. ö. Perjogi Dtár X. 60., 61., 92. Mindenesetre helyesen hivatkozik az ítélet arra, hogy az alapperben a követelés megállapítása bizonyítás alapján történt. Puszta mulasztásos ítéletnek nem volna helyes ily hatályt tulajdonítani; v. ö. Kovács «Pp. magy.» II. kiad. 857. lap 144. jzt. 69. I. A per folyama alatt a per tárgyára vonatkozóan kötött magánegyesség csak mint a kereseti igény megszűntét eredményező érdemleges kifogás jöhet figyelembe. — 77. A házasságon kívül született gyermek tartása iránti per folyamán kötött magánegyességben megállapított összeg felemelése, az alperes vagyoni viszonyai javulása címén, nemcsak a Pp. 413. §-ában megengedett külön keresettel, hanem ugyanazon perben is kérhető. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. nov. 22. P. III. 6929/1930. sz.) — V. ö. fenti (i6. sz. 70. A közigazgatás törvényszerűségének korlátait szubjektív hibára visszavezethető módon túllépő közhivatalnok szabályellenes ténykedésével valójában magánjogi tilos cselekményt (delictum) követ el, amidőn hivatalos eljárásában a magánost vagyonában megkárosítja. A magánjogi jogsérelmek orvoslására pedig — kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — a rendes bíróság hivatott. Az állami tisztviselő ellen ily alapon indított kártérítési kereset tehát rendszerint rendes bírói útra tartozik. (Kúria 1930- deC- 18. p. yi. 5691/1930. sz.) A kir. Kúria : A felülvizsgálati kérelmet elutasítja és az alpereseket végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy 40 pengő felülvizsgálati eljárási költséget a felperesnek 15 nap alatt «gyetemleg megfizessenek. Indokok : A felperesnek 15. sorszám alatt beadott kérvényére előrebocsátja a kir. Kúria, hogy az alperesek felülvizsgálati kérelme a kir. ítélőtáblának ítélete ellen irányulván, az a Pp. 520. § alapján visszautasítható nem volt. A keresetlevél előadása szerint az elsőrendű alperes, mint külügyminiszteri tisztviselő a felperesnek egy oda benyújtott panaszbeadványát nem terjesztette fel az illetékes közigazgaPerjogi Döntvénytár. XVI. 4