Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 45 Okszerű a fellebbezési bíróságnak ebből a tényből levont az a következtetése, hogy a két perben a perbevitt jog nem azonos, mert különböző jogi tényeken alapul. Ennek pedig az a következménye, hogy a H. T. 76. §-ára alapított korábbi kereset­nek az elutasítása nem vonja maga után azt, hogy a H. T. 80. §-ának a) pontjára fektetett keresettel szemben a jogérvényesen eldöntött ügynek a kifogását sikeresen lehetne érvényesíteni. A két pernek a folyamatban léte a két pernek az egyesítését sem vonja maga után. A H. T. 85. §-ában foglalt rendelkezésnél fogva ugyanis a vétkesség kérdését azokban az esetekben kell együttesen el­bírálni, amelyekben a felperes keresetével szemben az alperes a viszonkeresettel vagy külön keresettel maga is kéri a házasság­nak a felbontását vagy pedig kereset nélkül— a H. T. 85. §-ának 3. bekezdése alapján — kéri a felperes vétkességének a kimondá­sát, a most elbírált esetben azonban a felperes indított új kerese­tet, tehát ebben a perben ismét egyedül csak az alperes vétkes­ségét kell elbírálni. Ennélfogva, habár a korábban indított pernek adatai a későbben indított ügy eldöntésénél, különösen a H. T. 80. §-ának utolsó bekezdése alkalmazásánál, felhasználhatók, a két per a vétkesség kérdése tekintetében nincs oly összefüggés­ben, amely a két pernek az egyesítését indokolttá tenné. Mindezért az eljárási jognak megfelelően döntött a felleb­bezési bíróság, amidőn az alperest pergátló kifogásával elutasí­totta, alperes felülvizsgálati kérelme tehát alaptalan. A sikertelen felülvizsgálattal okozott költséget az alperes a Pp. 543. és 508. § értelmében viseli. = Az egyesítést vagy az egyik per felfüggesztését a bíróság elrendel­heti, de erre nem köteles. — V. ö. Pht. 407.; Perjogi Dtár VIII. 46. 65. A kény szer egy ességi eljárás megindítása előtt joghatályosan foganatosított biztosítási végrehajtás után a kielégítési végrehajtás elrendelését nem gátolja az, hogy a hitelező az adós által elismert követelést az 141011926. M. E. 21. § ut. el. bekezdésében meghatározott módon nem igazolta: mert az igazolásra vonatkozó jogszabály alakjogi rendelkezés, amelynek csupán az eljárás folya­mán az eljárási szabályok szempontjából, úgymint a szavazati joggyakorlásánál (69. §) stb.van jelentősége, de nem érinti a követelésnek külön kielégítésre igényt adó anyag jogi jellegét.

Next

/
Thumbnails
Contents