Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

46 Perjogi Dón ívé n ytár. (Bpesti kir. ítélőtábla 1930. dec. 15. P. VI. 2772/1930. sz.) A kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék 1930. évi október hó 10. napján kelt 33. sorszámú jelentése, továbbá a peresfeleknek részben egyező, részben az ellenérdekelt által nem tagadott előadása alapján tényként állapítja meg, hogy felperes az elsőbíróság 13. sorszámú végzése alapján 1929. év június hó 27-én 11,200 P tőke és járulékai erejéig biztosítási végrehajtást foganatosított az alperes ellen. A 21. sorszám alatt elfekvő hiteles kiadmány alapján tény, hogy a gyulai kir. törvényszék Ke. 4704/1929. szám alatt kelt végzésében alperes ellen a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást 1929. évi október hó 11. napjával kezdődő joghatállyal megnyitotta. Tény továbbá, hogy a kényszeregyességi eljárás az 1929. évi december hó 11-én létrejött egyességgel befejezést nyert. A kir. ítélőtábla P. VI. 5895/1929/18. sorszámú ítéletének vétívei alapján tény, hogy a kielégítési végrehajtást rendelő 19. sorszámú végzésnek alapjául szolgáló ez a másodbírói ítélet még a kényszeregyességi eljárás folyamán, 1929. évi november hó 9. napján jogerőre emelkedett. Tény, hogy felperes a megítélt követelését a kényszeregyességi eljárásban kifejezetten mint külön kielégítéssel biztosított követelést jelentette be, azonban az említett jogerős ítéletet nem csatolta, mert alperes a bejelentett követelést a táblás kimutatásban elismerte. Ennek a perbeli tényállásnak alapulvétele mellett a kir. ítélőtábla az elsőbíróság végzését helybenhagyta. Az 1410/1926. M. E. számú rendelet 21. §-a utolsóelőtti bekezdése értelmében az egyességi eljárás által nem érintett külön kielégítési jogként kell számbavenni a hitelezőnek azt a jogát, amelyet az eljárás megindítása előtt az adós vagyonához tartozó dolgokra vagy jogokra elrendelt biztosítási végrehajtás folytán foglalás és becslés vagy jelzálogjognak előjegyzése útján visszaszerzett. Tekintettel pedig arra, hogy a biztosítási végrehajtást az 1450/1926. M. E. számú rendelet 22. §-ában megszabott kéthónapi határidőn túl foganatosították, a külön kielégítésre való igény törvényes előfeltétele meglévén, a külön kielégítési jog szempontjából közömbös az, hogy a követelést a 21. § utolsóelőtti bekezdésében meghatározott módon igazolták vagy sem. Az igazolásra vonatkozó jogszabály alakjogi rendelkezés, amelynek csupán az eljárás folyamán az eljárási szabályok szempontjából, úgymint a szavazati jog gyakorlásánál (69. §) stb. van jelentősége, de nem érinti a követelésnek külön kielégítésre igényt adó anyagjogi jellegét.