Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

26 Perjogi Döntvénytár. nem nyújtott, azért alperes költségei tekintetében határozni nem kellett. = Hasonló Perjogi Dtár III. 4., IV. 82.; Fabinyi—Gottl VI. 1339. ; Térfy gyűjt. XVII. 6. — Ellenk. Perjogi Dtár III. 5., 6. ; Térfy gyűjt. XVI. 940. _ V. ö. még Térfy gyűjt. XIII. 180., XIV. 137., XVII. 28. 36. A nő által a Pp. 648. §-a alapján folyamatba tett eljárásra a magyar bíróságnak nincs joghatósága, ha a férj elszakadt területen született, a no az optálási határ­időben vele együtt élt és az optálás gyakorlása ki nem. mutattatik. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. nov. 18. P. XI. 9954/1930. sz.) A kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: A H. T. 117. § 2. bekezdésében és a Pp.-nek ezt kiegészítő 639. §-ában foglalt rendelkezés szerint, ha az ere­detileg magyar állampolgár férj bontóokul szolgáló tényt követ el és e mellett külföldre távozván, magyar állampolgárságát el­veszti, az őt külföldre nem követő, hanem továbbra is Magyar­országon tartózkodó felesége jogosult ugyan a házassági bontó­pert a magyar bíróság előtt is lefolytatni, ennek azonban elő­feltétele az, hogy a nő magyar állampolgár maradt. A Pp. 639. § alkalmazhatóságánál ugyanis követelmény, hogy legalább az egyik fél magyar állampolgár legyen. Ámde panaszos a kérvényében azt adta elő és az A) alatti házassági anyakönyvi kivonattal igazolta, hogy férje a trianoni békeszerződés folytán Magyarországtól elszakított és Cseh­szlovákiához csatolt Nyitrazsámbokréten született ; arra nézve pedig tényállítást sem tett, annál kevésbbé bizonyította, hogy férje a békeszerződés 63. §-ának megfelelően optálással a magyar állampolgárságát fenntartotta, következésképpen az volt meg­állapítható, hogy férje az eredetileg bírt magyar állampolgár­ságát a trianoni békeszerződés 61. és 62. §-ai értelmében el­vesztette. Ez a jogvesztés azonban arravaló tekintettel, hogy a kér­vényben foglalt előadás szerinti panaszos nő férjével 1923. évi augusztus hó 17. napjáig, vagyis az optálásra 1922. évi július hó 26-ig nyitva álló időben együtt élt, a békeszerződés 66. cikke és a 6500/1921. M. E. számú rendelet 9. §-a értelmében pana­szos nőre is kiterjedt és így kérvényező is elvesztette a magyar állampolgárságát. Ily körülmények között és mert panaszos mivel sem iga­zolta, hogy újabban magyar állampolgárságot szerzett, a ki-

Next

/
Thumbnails
Contents