Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 21 holttányilvánítás hiányában nem vélelmezhető. Viszont az al­peresi nyugdíjszabályzat 17. §-ára tekintettel felperesnek állott érdekében, hogy a bíróság K. Veronika időközi elhalálozását vagy azt, hogy a korábbi házasság felbontására vétkes maga­tartásával ő adott okot, valónak tekintse, ennélfogva a Pp. 269. §-a alapján felperest terhelte az említett körülményeknek a bizonyítása és így törvényszerűleg járt el a fellebbezési bíróság akkor, amidőn az idevonatkozó bizonyítás terhét alperesre nem hárította. Felperes pedig az őt terhelő bizonyításnak meg nem felel­vén, a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának megfelelően fogad­hatta el azt a tényt, hogy K. Veronika, a felperes férjének első neje még máig is életben van és hogy a házasság felbontására hibájával nem a nevezett adott alapot, amely tények egyben a nyugdíj szabály 17. §-a értelmében a felperes nyugdíjigényét az alperes által tényleg fizetett csökkentett mérvre korlátozzák, annál is inkább, mert nincs olyan törvényes vélelem, amely az úgynevezett tanácsköztársaság szervei által a vétkesség kérdésé­nek érintése nélkül felbontott házasságok esetében már eleve akár a férj, akár a feleség vétkessége mellett szólana, és mindkét fél vétkessége a 4038/1919. M. E. sz. rendelet 4. §-a alapján a házasság megszűnésével kapcsolatos jogkövetkezmények meg­állapítására irányuló perben is csak akkor vehető fel, ha a bíró­ság a házasság felbontásában tevőlegesen (pozitív) egyik felet sem találja vétkesnek, ami a fellebbezési bíróság helyes okfej­tése szerint K. Veronika perbenállása nélkül el sem volna dönthető. Nem helytálló felperesnek K. Veronika névviselési jogo­sultságának hiányára alapított érvelése, éspedig azért sem, mert a névviselési jogosultság hiányából a vétkességre következtetés nem vonható, amennyiben az 1894 : XXXI. tc. 94. §-a szerint a vétlen nőnek is a férj neve viselésére csak akkor van igénye, ha ezen akaratát már a perben kifejezte és ez alapon azt a bíró­ság a felbontó ítéletben kimondotta. K. Veronika életbenlétének vélelme és a házasságfelbontás körüli vétkességének bizonyíttatlansága mellett alperesnek a K. Veronikával szemben való nyugdíjfizetési kötelezettsége a nyugdíj szabályok 17. §-ának a) és c) pontjai értelmében fennáll, és felperes igényére az idézett § utolsó bekezdése alkalmazandó. Felperesnek a szabályzat 17. §-ában körülhatárolt igényei ki­terjesztésére az sem szolgálhatna okul, ha K. Veronika a javára eső nyugdíj fizetése alól alperest bármely okból a maga részéről mentesíti, miután alperes ez esetben sem a felperes kárával gazdagodnék.

Next

/
Thumbnails
Contents