Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

22 Perjogi Döntvénytár. Közömbös végül, hogy felperes néhai férjével már 1905. év óta, tehát még férje első házasságának fennállása és tartama alatt közös háztartásban együtt élt-e, mert a nyugdíjszabályzat 7. §-a szerint az «élettársnő» nyugdíjat csak igényjogosult özvegy nemlétében követelhetne és mert az érvényes házasság fennállása alatt folytatott ágyassági viszony a jóerkölcsökbe ütköző volta miatt sem lehet jogok szerzésének az alapja abban az irányban sem, hogy a nyugdíjszabályok 17. §-ában a házasság tartamához mérten megszabott arány a felperes javára módosíttassák. A kifejtettek szerint felperes összes felülvizsgálati panaszai alaptalanok, miért is a felülvizsgálati kérelmet elutasítani és felperest a Pp. 508. és 543. §-ai értelmében az alperesnek okozott felülvizsgálati költségben is marasztalni kellett. = Az életbenlét vélelmére v. ö. Mt. 42. §. — Örökösödési perben is azt, hogy az öröklésre hivatott, de ismeretlen tartózkodású örökös meghalt, az erre jogot alapító másik igénylőnek kell bizonyítania, Kúria 6297/1913.; Ügyv. L. 43. 31. Kártérítési perben a felülvizsgálati bíróság, a fellebbezési eljárásban kihallgatott tanú vallomása alapján, önállóan állapítja meg, hogy az elhalt családfőnek mennyi lehetett a tiszta jövedelme. (Kúria 1930. okt. 1. P. II. 7771/1929. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XIV. 52. és jzt., XV. 36. és jzt. 32. /. A Pp. 497. §-ával, illetve az 1925: VIII. tc. 17. §-ával nem ellenkező az az eljárás, hogy az ügy ismertetéséről és a felek előadásainak szükséges kiegészítéséről az elnöklő bíró gondoskodik és hogy az elnöklő bíró egyúttal az ügy előadója, illetve az ítélet szerkesztője is; az elnöklő bíró eljárásának törvényessége szempontjából pedig teljesen közömbös, hogy az elnök a tárgyalás folyamán melyik bírói széken ül. — 77. A 9000/1918. I. M. számú rendelet 5. és 20. §-ai szerint a félnek netán szükséges közvetlen vizsgálata az lg. Orv. tanács kiküldött tagja által eszközlendő és csak a vélemény megadása van magának a Tanácsnak fenntartva. —A Pp. 267. §-a szerint a bíróság által hivatalos eljárása közben tapasztalt tényeket bizonyítani nem szükséges; ennélfogva a bíróság a tárgyaláson személyesen jelenlévő fél külsejéről köz-