Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

L>0 Perjogi Döntvénytár. rendelkezése, mellyel a per főtárgya tekintetében a határozathozatalt mellőzte, sem a felperesre, még kevésbbé pedig az alperesre nézve sérelmet nem jelent és egyik fél sem támadhatja meg az ítéletnek nem sérelmes részét csupán azért, hogy ezzel a perköltség kérdésében hozott döntés ellen is felülvizsgálattal élhessen. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. nov. 20. P. 8613/1930. sz.) = V. ö. Hiteljogi Dtár III. 91.; Perjogi Dtár IX. 43. ; 1930 : XXXIV. tc. 37. § ut. bek. 29. I. A választottbírósági kikötést tartalmazó alapszabályok módosításához nem szükséges a közvetlenül érdekelt összes felek kifejezett hozzájárulása. — 77. Az egyesületi választottbíróság díjainak megállapítását az alapszabályok az egyesületi választmányra bízhatják. — III. Az alapszabályokban említett walamely bírósághoz kinevezett bíró)) az is lehet, aki már nincs tényleges alkalmazásban. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. okt. 27. P. 10,279/1930. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XIII. 65., XIV. 99. 30. Második feleség által indított özvegyi nyugdíjperben a felperesnek kell bizonyítania, hogy az elvált első feleség már nem él vagy a korábbi házasság felbontására vétkes magatartásával ő adott okot. (Kúria 1930. szept. 25, P. II. 7611/1929. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja és felperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy alperesnek 15 nap alatt 160 P felülvizsgálati költséget fizessen. Indokok : Nem volt vitás a peresfelek között, hogy felperes néhai férje 1896. június 30-án K. Veronikával házasságot kötött, amely házasság csak 1919. június 27-én az úgynevezett tanácsköztársaság részéről felállított vegyesbíróság által a házasfelek bármelyike vétkességének megállapítása nélkül bontatott fel és hogy felperes néhai férjével 1919. augusztus 6-án kötött újabb házasságot. Ebből következőleg felperes férjének első neje még 1919. június havában kétségtelenül életben volt, elhalálozása pedig