Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

14 Perjogi Döntvénytár. szerint ugyanazon becsületügyi eljárás alá esik, mint a tényleges állományba tartozó tiszt stb. A kifejtettek szerint az adott esetben a rendes bíróság előtti eljárást annak a viszonynak természete zárja ki, amelyben a felperes az alpereshez áll, tehát ez a per — különleges hatásköri szabályozás hiányában — nem tartozik polgári perútra. Ezeknélfogva a rendelkező rész értelmében kellett dönteni. = V. ö. Perjogi Dtár IX. 5. 20. A Ppé. 3. § értelmében hatályát vesztett 1893. évi XIX. te. 8. §-ában foglalt azt a szabályt, hogy az ellentmondást a fizetési meghagyásra vonatkozólag a kézbesítőnél is el6 lehet terjeszteni, a Pp. át nem vette, hanem az 595. § értelmében a fizetési meghagyás ellen az adósnak az ellentmondást élőszóval vagy írásban annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely a fizetési meghagyást kibocsátotta. (Kúria 1929 okt 24 pk 6212/1929. sz.) = Ugyanígy TE. 52. §. 21. Az ITSz. VII. Cím (bányaügyek). V. Fej., 13. cikk (bírói zár) 55—59. §-ai csak biztosítási, nem pedig kielégítési végrehajtási rendelkezéseket tartalmaznak. Az 56. § szerint a zár alá vett vagyontárgy jövedelmének a mívelési költségekre szükséges része ezeknek a mívelési költségeknek megtérítésére fordítandó és így a zár alatt álló vagyontárgy mívelésére szükségessé vált kiadásokra fordított költségek is a zárlati költségek közé tartoznak. (Kúria 1930. jan. 10. Pk. V. 7953/1929. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XV. 31. 22. /. Az ÁBT. 121. §-a s az ITSz. VII. R. 14. cikk 62. §-a szerint a bányák tartozékára külön végrehajtásnak helye nincs, a felszerelések és ingók a bánya nélkül foglalás alá nem vehetők. — II. A foglalás csak addig végrehajtási foglalás, amíg olyan dolgok vagy jogok foglaltatnak le, amelyeknek a lefoglalása elrendeltetett; ha tehát a végrehajtás csak a nbánya üzeméhez tartozó))