Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

1-2 />c>•)<;</i Döntvénytár. javára sorozott kamatlábat 8 °/0-ra mérsékelte, szintén megváltoztatja és e tekintetben az elsőbíróság végzését hagyja helyben. Indokok : A t. mezőgazdasági hitelintézet kamatkövetelése mint a késedelem esetére az 1923 : XXXIX. tc. 2. § alapján megállapítandó kártérítési összeg kebeleztetett be s az elrendelt kielégítési végrehajtás folytán arra a végrehajtási jog 18°/0 erejéig jegyeztetett fel. Minthogy pedig a végrehajtási jog feljegyzésének hatálya a bekebelezés idejére és rangsorára kihat, s minthogy a bíróilag jogerősen megítélt kamat mértéke a sorrend keretében elbírálás tárgya már nem lehet: a hitelező kamatfelszámításának mértéke ellen emelt kifogásnak jogszerű alapja nincs. Ami pedig a t. hitelszövetkezet által felszámított kamat mértékét illeti, ezt a sorrendi tárgyaláson az érdekeltek közül senki, de maga a végrehajtást szenvedő sem kifogásolta : ez okból tehát az elsőbíróság a nevezett hitelező felszámításának megfelelően jogszerűen sorozta a sorrendi végzésben megjelölt mértékben a kamatot. Mindezek alapján a felfolyamodásoknak helyt adva, a kir. Kúria a másodbíróság végzését — felfolyamodással megtámadott részeiben — a rendelkező rész értelmében változtatta meg. = V. ö. Perjogi Dtár I. 230., IV. 193. 19. A nyugállományú katonatiszt a felettes hatóság intézkedéséből, így valamely kereseti foglalkozásnak — bár tárgyilag indokolatlan — eltiltásából eredő kárát polgári per útján nem érvényesítheti. (Kúria 1930. jún. 3. P. VI. 2135/1930. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és a pert megszünteti, egyben végrehajtás terhével kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 nap alatt összesen 600 pengő elsőbírói, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget megfizessen. Indokok: A fellebbezési bíróság a hatáskör kérdésében helyesen fejtette ki, hogy az állam a rendes bíróság előtt perelhető az olyan kárnak megtérítésére, amelyet hivatalnokai a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban jogellenes cselekménnyel okoznak. Ezt a Hatásköri Bíróság is kimondotta az 1929. Hb. 56/4. szám alatt hozott határozatában. Az említett szabály azonban erre a peres ügyre nem alkalmazható és a kir. Kúria az alább kifejtettek alapján úgy találja, hogy ennek a vitának eldöntése nem tartozik polgári perútra (Pp. 180. §-ának 1. pontja).