Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 3 nak még hátralévő egész tartamára terményben vagy annak mindenkori pénzbeli egyenértékében állapították meg, ennek a haszonbérnek az újabb megállapítása többé nem kérhető. A rendelet 12. §-a úgy szól, hogy «a jelen rendelet alkalmazása során felmerülő viták eldöntése* tartozik a vegyes bíróság hatáskörébe. De ilyen vita az is, hogy az alapszerződés keletkezése után felmerült, a felperes vitatta tények (gazdasági lehetetlenülés, a költségek, közterhek, ártéri terhek későbbi nagy emelkedése) figyelembevehet és ét kizárja-e a haszonbéremelés okai közül a rendelet 2. §-a 3. pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy terményhaszonbér megállapítása esetében a haszonbérnek újabb megállapítása többé nem kérhető. Tehát a haszonbéremelés iránt való igénynek ilyen alapra helyezése sem változtat a hatáskörön. Hogy a felperes által a kereset alapjául szintén felhozott gazdasági lehetetlenülés, joggal való visszaélés, haszonbéri ügylet kizsákmányolása — amennyiben a szerződés megkötésekor fennállottak — lényegileg ama kivételes okok közé tartoznak-e. amelyek a rendelet 2. §-a 2. és 3. pontja értelmében az emelés többé nem kérhetésének a tilalma alól kivételekként vannak megállapítva és hogy így ezekre tekintettel is helye van-e emelésnek, ugyancsak a vegyes bíróság döntése alá tartozik, mert ez szintén a rendelet alkalmazása során felmerülő vitakérdés. Abból, hogy a haszonbérlet megszüntetése és a haszonbérösszeg leszállítása iránt való igény nem tartozik a vegyes bíróság hatáskörébe, éppen nem következik, hogy a felhozott okokból a haszonbérleti szerződésnek a haszonbérösszeg felemelésében álló módosítása iránt való kereset sem tartozik oda, hanem a rendes bíróság elé. A kereseti kérelem arra irányul, hogy az alperesek 1926. október 1-től 1929. október l-ig évi 40,000 pengővel több bér fizetésére köteleztessenek. Ez nyilvánvalóan bérfelemelés iránt való kérelem és közömbös, hogy a kereset külzetén az igény «haszonbéri megállapodás módosításának)) van jelezve és hogy a fellebbezési bíróság határozata fejében ugyanígy jelöli meg az igényt. (A bíróság ugyanis a kereseti megjelölést használja a kereseti igény megjelölésében.) Ugyanannak az igénynek az érvényesítésére más jogalap felhozása csak akkor változtatna esetleg a hatáskörön, ha a vita nem érintené az idézett rendelet alkalmazását. De a felhozott alap a fentebb kifejtettek értelmében ezt érinti. Végül : az idézett rendelet 12. §-a 1. bekezdése értelmében az itt kimondott hatásköri szabály a vegyes bíróság hatáskörének a javára magyarázandó, szemben a rendes bírósággal. 1*