Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Tartalomén utató. Végrehajtás ingatlanokra. (Végr. t. 135—187. §.) Lap 10.5. Utóöröklési jog érvényes nyilvánkönyvi bejegyzésével szem­ben a bejegyzéssel terhelt ingatlan állagára további zálogjog bejegyzésének az utóöröklési jog megszűntének időpontjától kezdődő joghatállyal sincs helye. Ha azonban a feljegyzés sem a telekkönyvi rendtartás, sem az anyagi jog szempont­jából a megkívánt feltételeknek meg nem felel, az a végre­hajtási zálogjogok bejegyzését az ingatlan állagára sem gátolja 80 12!). A telekkönyvi hatóság a kiküldött bírósági végrehajtónak a végrehajtási törvény 79. §-ának 3. bekezdése alapján intézett azt a megkeresését, hogy a telekkönyvi hatóság az örökhagyó javára bekebelezett jelzálogra az aljelzálogjogot a tkv. rdts. 74. §-a szerinti fenntartással a végrehajtást szenvedő ellen megítélt tartozás erejéig kebelezze be. a kir. Kúria X. számú polgári döntvényében foglaltakra tekintettel nem utasít­hatja el azon az alapon, hogy a végrehajtást szenvedők öröklési jogának a megnyílta, nevezettek örökösi minősége nincs kellően kimutatva, mert e kérdés elbírálása a végrehaj­tást elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik 101 130. A végrehajtást szenvedőnek harmadik személy elleni köve­telése, hogy-a foglalásnak a végr. törv. 82. §-ban meghatáro­zott joghatálya legyen, csak a felhívott törvény 79. §-ban előírt módon foglalható le ; és minthogy a bíróságnak az al­zálogjog bekebelezése iránt a telekkönyvi hatósághoz inté­zett megkeresése a követelésnek ezen a módon történt lefog­lalását nem tanvisítja, a zálogjog pedig, mint járulékos jog. a követelés lefoglalása nélkül külön foglalás tárgya nem lehet : a bíróság végrehajtást elrendelő végzésében foglalt megkeresés az alzálogjog telekkönyvi bejegyzésének alap­jául nem szolgálhat 101 132. A kikötményi jog gyakorolhatása szempontjából jelentősége van annak, hogy az ezzel a joggal terhelt ingatlant a meg­ajándékozott el ne idegeníthesse és meg ne terhelhesse. Ekként az elidegenítési és terhelési tilalom az ajándékozó­nak az ingatlanokhoz fűződő és kikötményi jogának zavar­talan gyakoiolhatásában megnyilvánuló igénye biztosítását célozza. Ha tehát az elidegenítési és terhelési tilalom az átruházó javára az ingatlannak szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog tkvi bejegyzé­sével egyidejűleg jegyeztetett fel : ez az elidegenítési és ter­helési tilalomfeljegyzés a 74. teljes-.ülési döntvény értelmében joghatályos és a zálogjog bejegyzésének még végrehajtás útján sincs helye 102 185. A jelzálogtörvény nem érintette a Vht. 17. §-át, melynek ér­telmében a végrehajtásra jogosított személyében történt vál­tozást a végrehajtást rendelő bíróság hivatott elbírálni .... 135 191. Ha a biztosítási végrehajtás nemcsak ingókra, hanem ingat­lanokra is rendeltetik el, a végrehajtási végzés tehát a Vht. 139. és 229. §-ai értelmében a végrehajtást elrendelő bíróság­áltál közvetlenül kézbesíttetik, a jogorvoslati határidő az elrendelő bíróság által történt kézbesítéstől, nempedig a végrehajtást foganatosító telekkönyvi hatóság végzésének közlésétől számítandó ; és közömbös, hogy a végrehajtást

Next

/
Thumbnails
Contents