Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

XXX Tartalommutató. VI. Az a körülmény, hogy felperes a választottbírósági szer­ződés érvénytelenségét vitatja és hogy az egyik választott­bíró kizárását is szükségesnek mondja, a Pp. 779. §-a értel­mében a választottbírósági eljárás lefolytatásának akadálya nem lehet és legfeljebb arra szolgálhat alapul, hogy felperes az illetékes rendes bíróság előtt a kizárást még a választott­bírósági eljárás megindítása előtt kérje 9ö 175. I. Választottbírói eljárásban, ahol a bírói pártatlanság nincs a rendes bírósághoz hasonlóan biztosítva, ahol az ítélkezés jogának egyedüli biztosítéka a felek bizalma, ahol a feleknek nincs módjuk és alkalmuk választási jogukkal minden félre megnyugtató módon élni : méltánytalan, de indokolatlan is volna helyrehozhatatlan vagyoni érdekek kockáztatásával, a fél nyugalmának feláldozásával, végeredményében a vá­lasztottbírói intézmény erkölcsi alapjának veszélyeztetésé­vel a felet azon választottbírósági elnök ítélkezésének elfoga­dására kényszeríteni, akinek pártatlanságába vetett hitét méltán elvesztette. Kizárási ok tehát, hogy az alperes tudta nélkül a választottbíróság elnöki tisztébe olyan személy jutott, akit ebben az ügyben bírói működésre titokban a fel­peres választott ki ; hogy az elnök, saját nyilatkozata szerint, fél az erőszakos felperestől ; hogy az elnök azt izeni az alperes­nek, egyezzen ki, mert különben baj lesz, de nagyobb költség ellenében hajlandó az ügyet elhúzni. És habár az elnök tör­vényes joga, sőt az eset körülményei és egyes törvényes rendel­kezések szerint kötelessége is az, hogy a felek között az egyes­séget megkísérelje, mégis az a tény, hogy a bíró az egyesség kötésére a feleket felhívja, a bírói eljárásnak aggályossága szempontjából jelentőséggel bír, ha az eset egyéb körülmé­nyeiből valószínű következtetés vonható arra, hogy a bírót e jogok gyakorlásában nem a törvény pártatlan alkalmazása, hanem az ügyben szereplő felek iránt valamely okból szár­mazó rokonszenv vagy ellenszenv vezeti. De figyelembe vehetők az érdekelt feleknek a kizárási kérelem tárgyalásánál tanúsított kölcsönösen elfajult küzdelme és személyes harca által nyilvánvalóan felidézett ellenszenves indulatok is . . . 131 1912 :LIV. tc. a Pp. életbeléptetéséről. Telekkönyvi ügyek, perfeljegyzés. (Ppé. 11-13. §.) 81. Az öröklési szerződés érvénytelenítése iránti keresetet jogerő­sen elutasító ítélet a szerződés alapján bekebelezett tulajdon­jog törlése iránt ugyanazon jogcímen indított perre nézve ítélt dolgot létesít, ez a per tehát fel nem jegyezhető 59 115. Perenkívüli telekkönyvi ügyben hozott végzés indokai ellen, minthogy azok határozati rendelkezést nem tartal­maznak, a tkvi rdts. 145. és 135. §-ának helyes értelme szerint felfolyamodásnak helye nincs (S9 119. A bekebelezés eredeti érvénytelensége miatti törlés iránti kereseti kérelem alapján fennálló perfeljegyzési jogot nem érinti az a körülmény, hogy a felperes e kérelemmel kapcsola­tosan további, önmagukban perfeljegyzés alapjául esetleg nem szolgáló, kérelmeket is terjesztett elő 91

Next

/
Thumbnails
Contents