Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)
Tartalommutató. XXIX 82. A gondnokság alá helyezés iránt a Gy. T. 28. § b) vagy c) pontja s az 1885 : VI. tc. 4. §-a alapján az árvaszéki ügyész által indított keresetnek elutasítása folytán a Pp. 723. §-a értelmében ebben az esetben is alkalmazandó 714. §-a alapján az eljárás költségeit a Pp. 644. § utolsó bekezdésében foglalt hasonló rendelkezésnek megfelelően az államkincstár viseli, ez a költség tehát nem csupán az előlegezendő szakértői díjakra vagy a bíróság netáni kiszállási költségeire vonatkozik, hanem a félnek az eljárás rendén a védelem célirányos érvényesítésével felmerült minden szükséges költségét, tehát az ügyvédi képviseleti költséget is felöleli. Azonban ezzel a marasztalással az államkincstár közvetlenül fizetésre nem kötelezhető, hanem az államkincstár által viselendő ennek a költségnek csak a 61,209/1916. I. M. rendelet értelmében az ügyben elsőbíróságként eljárt kir. törvényszék irodaátalányából a 72,600/1914. I. M. rendelettel előírt kiutalását kell az ítéletben elrendelni 61 Választottbíróság. (Pp. 767—788. §.) 29. I. A választottbírósági kikötést tartalmazó alapszabályok módosításához nem szükséges a közvetlenül érdekelt összes felek kifejezett hozzájárulása. — II. Az egyesületi választottbíróság díjainak megállapítását az alapszabályok az egyesületi választmányra bízhatják. — III. Az alapszabályokban említett «valamely bírósághoz kinevezett bíró* az is lehet, aki már nincs tényleges alkalmazásban 20 101. Az, hogy az alperesi könyvek megvizsgálásából kifolyólag a választottbíróság, ítélkezése alapjául, kizárólag azt a magyarázatot fogadta el, amelyet a bejegyzésekhez az alperes és választottbírája fűzött: a per érdemi eldöntését érintő körülmény, amely az ítélet érvénytelenítésére törvényes okul nem szolgál 80 125. I. A választottbírósági szerződés érvénytelenségének kérdése a rendes bíróság előtt folyó perben felhozott és a Pp. 180. § 4. pontjára alapított pergátló kifogás elleni védekezés gyanánt is felvethető. — II. Munkaügyre nézve választottbírósági kikötésnek nincs törvényes akadálya. — III. A választottbírósági szerződés megkötése körüli megtévesztés nem teszi azt érvénytelenné, ba a felperes nem az alperes, hanem a saját ügyvédje részéről történt tévedésbeejtés, illetve megtévesztésére hivatkozott, s azt nem is vitatta, hogy erről az alperes tudomással bírt. —• IV. A szerződő felek alávetésének a tényét és hatályát nem érinti az a körülmény, hogy az okiratot rajtuk kívül még egy közvetlenül nem érdekelt harmadik személy is aláírja. — V. Az a tény, hogy a kijelölt választottbíráknak a tisztség elfogadását tartalmazó írásbeli nyilatkozata a szerződéshez azonnal csatolva nem lett, nem teszi a kikötést hatálytalanná (Pp. 775. § 1. pont), ha a szerződés rendelkezik oly irányban, hogy a megnevezett választottbírák valamelyikének visszautasító maga tartása esetén újabb bírák lesznek megnevezendők, vagyis a felek a vita választottbírósági eldöntését kizárólag a szerződésben megnevezett személyektől függővé nem tették. —