Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

xxvi Tartalommutató. élhet felfolyaruodással pusztán a végből, hogy a kir. Kúria a kielégítési végrehajtás elrendelését necsak a másodbíróság által elfogadott, hanem az elsőbíróság végzésének indokai s az általa előterjesztett egyéb okok alapján is tagadja meg : mert a végzés indokolása ellen csak akkor és annyiban lehet felfolyamodásnak helye, ha és amennyiben az indokolás rendelkezés jellegű kijelentéseket foglal magában 5 54. III. A felfolyamodási záros határidő betartása hivatalból is figyelembe veendő 40 71. Felek meghallgatása végett mindkét alsóbíróság végzésének feloldása a nem világos bírói egyesség alapján kért végrehajtás elrendelése előtt 51 78. IV. Bár a felfolyamodással megtámadott végzés az érdekeltek egyikével nem közöltetett, utólagos kézbesítésre nincs szükség, ha a végzés az illetőnek az érdekeit nem sérti 51 Perújítás. (Pp. 563—574. §.) 38. Az alapperbeni fellebbezés elmulasztásának kihatása az újított perbeni felülvizsgálat megengedhetőségére 28 44. II. Perújítási ok eldöntésének a fellebbezési bírósághoz utasítása 34 67. Abból, hogy a perújító alperesek az alapeljárásban kötött bírói egyességet kifejezetten a Pp. 563. §-ának az 5. pontjára alapítva annál az oknál fogva kérik hatálytalanítani, mert bizonyítani kívánják, hogy úgy az alapperben, mint a bírói egyességkötésnél a bérlőtársulat képviseletében ő helyettük másbk szabálytalanul vonattak perbe és jogosulatlanul jártak el, a perújítási keresetnek a Pp. 129. §-a értelmében azt a jelentőségét kell megállapítani, hogy az újító alperesek — még ha ebbeli minőségüket a keresetben nem is hangsúlyozzák — a perújítási keresettel mégis mint a társulatnak a társasági szerződésben meghatalmazott képviselői lépnek fel. Annak a körülménynek tehát, hogy a perújítók az alapperben félként, illetve az ottani alperes bérlőtársulat meghatalmazott képviselőiként nem szerepeltek, nincs az a jelentősége, hogy a perújítóknak az újított eljárásban peresfélként történt fellépése a perújítás jogi természeténél fogva sem foghatna helyet 47 92. Ha a bűnvádi feljelentés még végleges elintézést nem nyert, azok az előfeltételek, amelyeket a Pp. 563. § 8. pontja alapján való perújításhoz az 564. § harmadik bekezdése megkíván, fenn nem forognak 67 123. II. A perújítás fogalmából következik, hogy az újított pernek ugyanazok között kell lefolynia, akik az alapperben szerepeltek. Az alapperben pernyertes egyik felperestárs perbevonása nélkül tehát az ő javára is szóló alapperbeli ítélet hatályon kívül helyezése, avagy fenntartása kérdésében, már ennek a kérdésnek egységességénél fogva is dönteni nem lehet s így nem elegendő, ha a Pp. 563. § 11. pontján alapuló perújítási keresetet az alapperbeli alperes csak a másik felperestárs ellen indítja 95 151. Az a kérdés, hogy valamely törvényes rendelkezésre tekintettel valamely igény jogos-e, nem tény-, hanem jogkérdés,