Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 119 Adott esetben azonban irányadó tényállás az, hogy az érdekelt társtulajdonosok és özv. N. Pálné a hibás telekkönyvi bejegyzés alapulvételével kibocsájtott árverési hirdetményt kézhezvették s annak helyesbítését annak ellenére sem kérték, hogy észlelniök kellett, hogy az árverési hirdetményben özv. N. Pálné haszonélvezeti joga fenntartva nincs. Az ilymódon jogerőssé vált árverési hirdetmény alapján megtartott bírói árverés eredményében haszonélvezeti jogtól mentes tulajdonjogot szerzett árverési vevővel szemben az árverést megelőzően elkövetett telekkönyvi hiba perenkívüli úton nem helyesbíthető, mert e helyesbítés egyúttal az érdekeltek által meg nem támadott jogerős árverési hirdetménynek megfelelően létesült helyzet helyt nem fogható megváltoztatását eredményezné. A kifejtetteknél fogva a másodbíróság a telekkönyvi helyesbítésreirányuló kérelmet jogszabálysértés nélkül utasította eL Miért is e végzés megváltoztatására irányuló felfolyamodásnak hely adható nem volt. = V. ö. Perjogi Dtár II. 383. ; Magánjogi Dtár IX. 320., XII. 156. ; Jtk. 1921., 168. 158. Osztrák bíróság ítélete alapján kért végrehajtás esetében az 1914: XLII. te. 10. cikkének 3. bekezdése értelmében a magyar bíróság nem vizsgálhatja felül azt, hogy a végrehajtatok mint felperesek az osztrák bíróság előtt folyamatba tett perben alkalmas időben kérték-e a tulajdonközösség megszüntetését, sért-e jogszabályt az idő alkalmatlanságára figyelemmel a keresetnek helyt adó ítélet és forgott-e fenn törvényes alap arra, hogy a felfolyamodással élő mint alperes a per és ebből folyó végrehajtási költségek viselésére köteleztessék. (Kúria 1931. máj. 2. Pk. V. 7057/1930. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVT. 10—13., 17., 102., 103. 159. Ha a kielégítési végrehajtás alapjául szolgáló eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező volt, az a végrehajtási eljárás során, tehát a járásbíróság mint telekkönyvi hatóság által a kielégítési sorrend kérdésében hozott végzés elleni felfolyamodásra is kötelező. (Kúria 1931. máj. 2. Pk. V. 4642/1930. sz.) = V. ö. Pht. 891.