Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

114 Perjogi Döntvénytár. színűvé teszi, hogy kifogásait korábban hibáján kívül nem érvényesíthette. A törvénynek ebből a tartalmából kétségtelen, hogy a pergátló kifogás utólagos előterjesztésének tilalma nemcsak arra vonatkozik, hogy perbebocsátkozás után pergátló kifogással élni rendszerint nem lehet, hanem arra is, hogy az alperes rendszerint perbebocsátkozás előtt sem terjeszthet elő olyan kifogást , amelyet korábban előadott pergátló kifogásával együttesen érvényesíthetett volna. Az alperesek tehát második pergátló kifogásukkal, amelyet az első pergátló kifogás tárgyalásának bezárása után terjesztettek elő, elkéstek, hacsak nem forognak fenn azok a kivételes esetek, amelyekben a törvény a pergátló kifogás utólagos előterjesztését megengedi. Ezek a kivételes esetek pedig ezúttal nem forognak fenn. Nevezetesen nincs vita a perben abban a tekintetben, hogy örökösödési eljárás az örökhagyó után belföldi bíróságnál nincsen folyamatban, kizárólagos illetőségről (Pp. 43. § 2. bekezdés) tehát nem lehet szó s ekként az illetékesség hiányát a Pp. 50. §-ának 2. bekezdése érielmében hivatalból nem kell vizsgálni. ^ f Másrészt, minthogy az alperesek illetékességi kifogásukat azon az alapon emelték, hogy a másodrendű alperesnek, mint alagi lakosnak, a pestvidéki kir. törvényszék az általánosan illetékes bírósága, a nevezett tehát az elsőrendű alperesnek a Pp. 27. §-án alapuló kivételes illetékessége alá a Pp. 77. §-a értelmében nem vonható, nem lehet szó arról sem, hogy az alperesek második pergátló kifogásukat korábban hibájukon kívül nem érvényesítették, mert kizártnak kell tekinteni, hogy az alperesek a másodrendű alperes lakóhelyét az első pergátló kifogás előterjesztésekor nem tudták. Nem változtat a pergátló kifogás elkésettségén az sem, hogy az első pergátló kifogás elejtése s a második pergátló kifogás előterjesztése után az ennek tárgyalására kitűzött negyedik perfelvételi határnapon a bíróság az idézést a felperes meg nem jelenése miatt a Pp. 439. §-a értelmében feloldotta s az ezt követő ötödik perfelvételi határnapon az alperesek második pergátló kifogásukat újból előadták ; mert az idézés feloldásával csak a negyedik perfelvételi tárgyalásra szóló idézés hatálya szűnt meg, ellenben a korábbi perfelvételi tárgyalásokon történtek (kereset előadása, első pergátló kifogás előadása, majd elejtése s a második pergátló kifogás előterjesztése és a felperesnek ez ellen való védekezése) hatályban maradtak ; nem állhat meg tehát az alpereseknek az az érvelése sem, hogy az idézés feloldása folytán a felek korábbi perbeli cselekményei nemlétezőknek tekintendők