Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

74 Perjogi Döntvénytár. hogy perbehívásnak csak perben nem álló személy irányában van helye, de nem helytálló az a megállapítása sem, hogy alperestárssal szemben perbehívásnak célja nincs, mert az alperestárs az alperestársa védelmét a mellékbeavatkozónál tágabb körben amúgy is elláthatja, amennyiben a törvény a mellékbeavatkozónak olyan perbeli jogállást is biztosít, amilyennel mint pertárs nem rendelkezhetik. A mellékbeavatkozónak a Pp. 88. §-a által biztosított jogkörében a mellékbeavatkozó például önálló fellebbezéssel élhet a marasztalt perbehívó alperestársa érdekében még akkor is, ha ő mint csupán alperestárs a keresetnek vele szemben való elutasítása okából nem juthat abba a helyzetbe, hogy az ügy érdemében fellebbezéssel élhessen. Minthogy pedig az elsőrendű alperes a perbehívásában eló'adta a perbehívás alapját és a másodrendű alperesnek is kézbesített keresetlevél tartalmára utalással a per állását és ekként a Pp. 80. § ezirányú rendelkezésének eleget tett, a szavatossági és kártérítési követelést érvényesíthetni vélő elsőrendű alperes perbehívása közlésének megtagadására törvényes ok nem forog fenn, ezért az elsőrendű alperes által a másodrendű alperessel szemben előterjesztett perbehívás közlését megtagadó megtámadott elsőbírósági végzés megváltoztatásával a perbehívásnak a Pp. 90. §-a értelmében való közlését el kellett rendelni és ennek eszközlését az elsőbíróságnak a Pp. 559. §-a alapján meg kellett hagyni. A felfolyamodás költségét a kir. ítélőtábla ezúttal csak megállapította, ennek ki általi viselésének a kérdését, mint a perköltséget érintő kérdést, a véghatározatra utalta. = Ugyanígy Szobonya Béla, Polg. Törv. Jog Tára VII. k. 49. lap. — Ellenben a Kúriának ugyanott közölt II. 7139/1924., továbbá (Perjogi Dtár X. 73. sz.) VII. 4592/1924. sz. határozata szerint a pertárs — ameddig a pertársaság fennáll — ugyanabban a perben nem lehet mellékbeavatkozó; ugyanígy a német gyakorlat és Neumann (osztrák Pp.) Kommentárja. — Ha a peres jog vagy kötelezettség a pertársakra nézve azonos, a perbehívás felesleges, mert e nélkül is módjában áll a pertársnak —• amíg perben áll — a másik pertárs pernyertességét előmozdítani. És az ítélet jogereje az ugyanazon jogot érvényesítő vagy ugyanazon jog iránt perelt pertársakra amúgyis kiterjedvén, nincs szükség a perbehívásra abból a célból sem, hogy a későbbi perben az egyik fél az ítéletre az ő volt pertársával szemben hivatkozhassék. 98. /. Helye lehet az igazolásnak a mulasztás napjától számított hat hónap eltelte után is, ha azt a körülményt, hogy az igazolást kérő fél a mulasztásról előbb nem tudhatott, az ellenfél hibája vagy a bírósági kézbe-